Pozícióméretezés

Bevezetés

Az I-038-ban meghatároztuk, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni egyetlen trade-en. Most ezt a döntést alakítjuk át konkrét kereskedési méretté.

A pozícióméretezés azt határozza meg, hogy hány részvényt, kontraktust vagy más kereskedési egységet vehetünk fel úgy, hogy a pozíció megfeleljen az előre meghatározott kockázati szabályainknak.

A helyes gondolkodás: először meghatározzuk az elfogadható kockázatot, majd ehhez igazítjuk a pozíció méretét.

Ez azért fontos, mert két egyébként azonos setup is egészen különböző pozícióméretet igényelhet, ha eltérő a stop távolsága vagy az ármozgás.

1. Mi az a pozícióméretezés?

A position sizing, vagyis pozícióméretezés annak meghatározása, hogy egy trade-ben mekkora mennyiséget vásárolunk vagy adunk el.

Részvény esetén ez lehet például 100 részvény, futures esetén 2 kontraktus, más instrumentumoknál pedig az adott instrumentum saját egysége.

A pozícióméret önmagában nem mondja meg, mekkora a trade kockázata. Ehhez tudnunk kell a belépési árat, a stop helyét, az egy egységre jutó kockázatot és a maximálisan vállalható teljes kockázatot.

2. A pozícióméretezés alaplogikája

Pozícióméret = Maximálisan vállalható kockázat / Egy egységre jutó kockázat

Példa:

Számla: 20 000 USDKockázat: 1%Maximális kockázat: 200 USDBelépés: 100 USDStop: 96 USDEgy részvény kockázata: 4 USDPozícióméret: 200 / 4 = 50 részvény

Tehát 50 részvény mellett a tervezett kezdeti kockázat 200 USD, vagyis 1R.

3. Miért nem használunk mindig ugyanakkora pozíciót?

Tegyük fel, hogy 20 000 USD számlánk van, és 1% a kockázat, vagyis a maximális kockázat 200 USD.

Trade A: 100 USD belépés, 98 USD stop → 2 USD kockázat/részvény → 100 részvény.

Trade B: 100 USD belépés, 95 USD stop → 5 USD kockázat/részvény → 40 részvény.

Trade C: 100 USD belépés, 90 USD stop → 10 USD kockázat/részvény → 20 részvény.

A számla, a Risk % és a maximális pénzügyi kockázat azonos, mégis három különböző pozícióméretet kapunk.

4. A stop távolsága közvetlenül befolyásolja a pozíció méretét

Minél közelebb van a stop a belépéshez, annál kisebb az egy részvényre jutó kockázat, ezért ugyanabba a teljes kockázatba nagyobb pozíció férhet bele.

Minél távolabb van a stop, annál nagyobb az egy egységre jutó kockázat, ezért kisebb pozíció szükséges.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szűk stop automatikusan jobb. A stop helyét továbbra is a piaci struktúra és az invalidáció határozza meg.

5. A helyes döntési sorrend

Setup → Hipotézis → Invalidáció → Stop → Trade risk → Pozícióméret → Target

A pozícióméret tehát a trade tervének következménye, nem a kiindulópontja.

Ha először nagy pozíciót választunk, majd a stopot közelebb húzzuk azért, hogy a számok megfeleljenek, akkor a pozícióméret kezdi diktálni a trade logikáját.

6. Long pozíció számítása

Számla: 30 000 USDKockázat: 1% = 300 USDBelépés: 75 USDStop: 71 USDEgy részvény kockázata: 4 USDPozícióméret: 300 / 4 = 75 részvény

A trade kezdeti kockázata 300 USD, vagyis 1R.

7. Short pozíció számítása

Számla: 30 000 USDKockázat: 1% = 300 USDShort belépés: 80 USDStop: 85 USDEgy részvény kockázata: 5 USDPozícióméret: 300 / 5 = 60 részvény

A trade kezdeti kockázata 300 USD, vagyis 1R.

8. A pozíció értéke nem azonos a kockázattal

Ha 100 darab részvényt tartunk 100 USD-s áron, a pozíció nominális értéke 10 000 USD.

Ha a stop 98 USD, akkor a tervezett kockázat részvényenként 2 USD, összesen 200 USD.

A pozíció értéke tehát a nominális kitettséget mutatja, míg a trade risk a stopig tervezett veszteséget.

9. Tőkeigény és pozícióméret

A pozícióméretezésnél nemcsak a stopból eredő kockázatot kell figyelembe venni. A bróker, az instrumentum és a számlatípus tőke- vagy margin-követelményt is meghatározhat.

Egy 10 000 USD nominális pozíció nem feltétlenül igényel minden kereskedési környezetben ugyanannyi rendelkezésre álló tőkét.

A leverage megváltoztathatja a szükséges tőkét, de nem teszi automatikusan biztonságosabbá a trade-et. A nagyobb kitettség növelheti az ármozgás pénzügyi hatását.

10. Mi történik, ha változik a számlaméret?

Százalékos kockázat mellett a pozícióméret a számlával együtt változhat.

10 000 USD számla és 1% kockázat esetén a maximális kockázat 100 USD. 5 USD stop mellett 20 részvény fér bele.

20 000 USD számlán ugyanilyen 1% kockázat mellett 200 USD a maximális kockázat, így ugyanazzal az 5 USD stop távolsággal 40 részvény fér bele.

A stratégia és a kockázati szabály változatlan marad, a pozícióméret pedig alkalmazkodik a számlához.

11. Mi történik, ha változik a stop?

20 000 USD számlán és 1% kockázat mellett a maximális kockázat 200 USD.

2 USD stop → 100 részvény.

4 USD stop → 50 részvény.

8 USD stop → 25 részvény.

A stop távolsága és a maximális kockázat együtt határozza meg a pozícióméretet.

12. Kerekítés és maximális kockázat

A valós számítások nem mindig adnak egész számot.

Ha a maximális kockázat 250 USD, az egy részvényre jutó kockázat pedig 3,20 USD, akkor az eredmény 78,125 részvény.

Egész részvényekkel 78 részvény 249,60 USD tervezett kockázatot jelent. 79 részvény már 252,80 USD lenne, vagyis meghaladná a 250 USD limitet.

Ha a szabályunk szerint nem léphetjük túl a maximális kockázatot, akkor lefelé kell kerekítenünk.

13. Pozícióméretezés és volatilitás

Az ATR és más volatilitási mérőszámok segíthetnek megítélni, hogy a stop elég tág-e az instrumentum aktuális mozgásához.

Ha egy instrumentum lényegesen volatilisabb, előfordulhat, hogy strukturálisan megfelelő stophoz nagyobb tér szükséges. A nagyobb stop ugyanazon pénzügyi kockázat mellett kisebb pozíciót eredményez.

Az összefüggés tehát gyakran: nagyobb volatilitás → szélesebb stop → kisebb pozícióméret.

Ez nem mechanikus szabály minden setupra. A stop helyét továbbra is az adott trade struktúrája határozza meg.

14. A pozícióméret nem helyettesíti a setup minőségét

Egy kis pozíció nem változtat egy rossz setupot jó trade-dé.

A kisebb kockázat csökkenti a veszteség pénzügyi hatását, de nem hoz létre edge-et.

A pozícióméretezés ezért kiegészíti, nem pedig helyettesíti a setup elemzését, a piaci struktúrát, a belépési feltételeket, a stop logikáját és az expectancy-t.

15. Különböző pozícióméretezési megközelítések

Az I-040 a Fixed Fractional Sizing, vagyis a fix frakcionális pozícióméretezés témáját dolgozza fel, ahol a számla meghatározott hányadát kockáztatjuk.

Az I-041 a Volatility-Based Sizing témáját tárgyalja, ahol a volatilitást is beépítjük a pozíció méretébe.

Az I-042 a Portfolio Concentration, az I-043 a Correlation Risk, az I-044 pedig a Drawdown témáját dolgozza fel.

Az I-039 ezekhez a későbbi témákhoz biztosítja az általános pozícióméretezési alapot.

16. Sikeres esettanulmány

Számla: 25 000 USDKockázat: 0,8%Maximális kockázat: 200 USDBelépés: 40 USDStop: 36 USDEgy részvény kockázata: 4 USDPozíció: 50 részvény

Az árfolyam később eléri a 48 USD-t.

Profit részvényenként = 8 USDTeljes profit = 50 × 8 = 400 USDEredmény = +2R

Azért 50 részvény lett a pozíció mérete, mert ez a méret fért bele a 200 USD kockázati limitbe a 4 USD stop távolság mellett.

17. Sikertelen esettanulmány

Számla: 25 000 USDKockázat: 0,8% = 200 USDBelépés: 40 USDStop: 36 USDPozíció: 50 részvény

A részvény esni kezd, és aktiválódik a stop.

Tervezett veszteség = −200 USD = −1R.

Ha a setup, az invalidáció, a stop és a pozícióméret megfelelt a rendszernek, akkor ez továbbra is lehet helyesen végrehajtott vesztes trade.

A vesztes eredmény önmagában nem jelenti azt, hogy a pozícióméretezés hibás volt.

18. Mi történik, ha túl nagy pozíciót választunk?

Maximális kockázat: 200 USDEgy részvény kockázata: 4 USDHelyes pozíció: 50 részvény

Ha azonban 100 részvényt veszünk, a tervezett kockázat 100 × 4 = 400 USD, vagyis 2R.

Ugyanaz a setup hirtelen kétszer akkora kockázatot jelent.

A pozícióméretezési hibák ismétlődése ezért az egész stratégia kockázati és eredményeloszlását megváltoztathatja.

19. Mi történik, ha túl kicsi pozíciót választunk?

Az ellenkező véglet is előfordulhat. Ha a rendszerünk 200 USD kockázatot enged meg, de rendszeresen csak 20 USD-t kockáztatunk, akkor a stratégia pénzügyi hatása sokkal kisebb lesz.

Ez nem feltétlenül hiba, ha tudatos döntés. Akkor válik problémává, ha a pozícióméret véletlenszerűen változik meghatározott ok nélkül.

Egy professzionális rendszer tudatosan alkalmazhat csökkentett kockázatot, de ennek oka legyen előre meghatározott és következetes.

20. Pozícióméret és pszichológia

A matematikailag elfogadható pozíció nem feltétlenül azonos a pszichológiailag kezelhető pozícióval.

Ha egy 500 USD-s veszteség miatt elmozdítjuk a stopot, túl korán zárunk, vagy nem tudjuk végrehajtani a következő valid trade-et, akkor a gyakorlatban túl magas lehet a kockázat.

A pozícióméretnek ezért nemcsak matematikailag, hanem a végrehajtás és a döntéshozatal szempontjából is megfelelőnek kell lennie.

21. Professzionális pozícióméretezési folyamat

1. Meghatározzuk a setupot.

2. Meghatározzuk az invalidációt.

3. Elhelyezzük a stopot.

4. Meghatározzuk a maximális trade risket.

5. Kiszámítjuk az egy egységre jutó kockázatot.

6. Kiszámítjuk a pozícióméretet.

7. Ellenőrizzük a nominális kitettséget és a tőkeigényt.

8. Ellenőrizzük a többi nyitott pozíciót.

9. Csak ezután hajtjuk végre a trade-et.

Ez a folyamat mechanikusabbá teszi a pozícióméretezést, és csökkenti a trade közbeni improvizáció szükségességét.

22. Gyakori hibák

Mindig ugyanannyi részvényt veszünk.

A pozícióméretet a kívánt profitból vezetjük le.

A stopot a kívánt pozíciómérethez igazítjuk.

Nem számoljuk ki az egy részvényre vagy egységre jutó kockázatot.

Kerekítés miatt túllépjük a maximális kockázatot.

Nem vesszük figyelembe a volatilitást.

Nem vesszük figyelembe a nominális kitettséget.

Nagyobb pozíciót veszünk fel, mert a setup különösen erősnek tűnik.

Veszteség után rendszer nélkül megváltoztatjuk a pozícióméretet.

A leverage-et automatikus kockázatcsökkentésként kezeljük.

Nem vesszük figyelembe a többi nyitott pozíciót.

23. A pozícióméretezés lényege

A pozícióméretezés lehetővé teszi, hogy ugyanazt a kockázati keretrendszert különböző piaci helyzetekben is alkalmazzuk.

Lehet szűk vagy széles stop, alacsony vagy magas volatilitás, olcsó vagy drága részvény. A pozícióméret alkalmazkodhat, miközben a kockázati keretrendszer stabil marad.

Ez a következetesség megkönnyíti a stratégia teljesítményének statisztikai mérését és értékelését.

Gyakorlati feladat

Vegyünk legalább 20 korábbi vagy hipotetikus trade-et, és minden esetben számítsuk ki a számlaértéket, a Risk %-ot, a maximális pénzügyi kockázatot, a belépési árat, a stop árat, az egy részvényre vagy egységre jutó kockázatot, a maximális pozícióméretet, a pozíció nominális értékét, az 1R-t és a végső eredményt R-ben.

Ezután hasonlítsunk össze legalább három olyan trade-et, ahol ugyanakkora a számla és a Risk %, de eltérő a stop távolsága. Figyeljük meg, hogyan változik a pozícióméret.

Végül keressünk olyan korábbi trade-et, ahol először a pozícióméretet választottuk ki, és csak utána gondoltunk a kockázatra. Számítsuk ki, mekkora tervezett trade risket jelentett ez.

Kulcsfogalmak

Position Sizing — a vásárolt vagy eladott kereskedési egységek mennyiségének meghatározása.

Position Size — a kereskedési egységek mennyisége.

Risk per Trade — egy trade-re előre meghatározott kockázat.

Risk per Unit — egy részvényre, kontraktusra vagy más egységre jutó kockázat.

Stop Distance — a belépés és a stop közötti árkülönbség.

Nominal Position Value — a pozíció nominális piaci értéke.

Initial Risk — a pozíciómenedzsment megkezdése előtti eredeti kockázat.

1R — az adott trade eredeti kockázati egysége.

Fixed Fractional Sizing — a számla meghatározott hányadán alapuló pozícióméretezés.

Volatility-Based Sizing — a volatilitást is figyelembe vevő pozícióméretezés.

Leverage — tőkeáttétel, amely lehetővé teszi nagyobb nominális kitettség kontrollálását kisebb közvetlenül lekötött tőkével.

Exposure — a pozíció által létrehozott piaci vagy pénzügyi kitettség.

Margin — a tőkeáttételes pozícióhoz kapcsolódó fedezeti követelmény.

Tudásellenőrzés

1. Mi a pozícióméretezés, és mi a legfontosabb célja?

2. Miért nem azonos a pozícióméret és a trade kockázata?

3. Hogyan számíthatjuk ki a pozícióméretet a maximálisan vállalható kockázat és az egy egységre jutó kockázat alapján?

4. Mi történik a pozíciómérettel, ha a stop távolsága megduplázódik, miközben a maximális kockázat változatlan marad?

5. Miért nem szabad a stopot közelebb húzni pusztán azért, hogy nagyobb pozíciót vehessünk fel?

6. Mi a különbség a pozíció nominális értéke és a trade kockázata között?

7. Miért lehet különböző a pozícióméret két trade-nél azonos számlaméret és Risk % mellett?

8. Miért kell a kerekítésnél figyelni arra, hogy ne lépjük túl a maximális kockázatot?

9. Hogyan befolyásolhatja a volatilitás és az ATR a pozícióméretezést?

10. Miért kockázatkezelési hiba a megengedettnél kétszer nagyobb pozíció felvétele akkor is, ha maga a setup érvényes?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.