Fix frakcionális pozícióméretezés

Bevezetés

Az I-038-ban meghatároztuk az Ügyletenkénti kockázat fogalmát, az I-039-ben pedig azt vizsgáltuk, hogyan alakítjuk ezt a kockázatot konkrét pozícióméretté. Ebben a leckében ennek egy meghatározott módszerével, a fix frakcionális pozícióméretezéssel foglalkozunk.A módszer állandóan tartja a kockázati százalékot, miközben a pénzben kifejezett kockázat az aktuális equity változásával együtt változik.A fix frakcionális méretezést ezért kockázat- és méretezési keretrendszerként kezeljük, nem kereskedési stratégiaként.

1. Mi a fix frakcionális pozícióméretezés?

A fix frakcionális pozícióméretezés olyan pozícióméretezési módszer, amelynél az egyes trade-ekben vállalt kockázatot az aktuális számlaegyenleg vagy equity meghatározott, fix százalékában adjuk meg.

A lényeg az, hogy a százalék állandó, miközben a pénzben kifejezett kockázat az equity változásával együtt változik. Ha a szabályunk trade-enként 1% kockázat, akkor a trade tervezésekor az aktuális equity 1%-át kockáztatjuk.

Ez közvetlen kapcsolatot hoz létre a tőke, az ügyletenkénti kockázat és a pozícióméretezés között. Nem azt dönti el, hogy melyik trade-et vegyük fel, hanem azt, hogy a már meghatározott trade-terv mellett mekkora pozíció fér bele a kockázati szabályunkba.

2. Fix százalékos és fix dollárkockázat

A fix dollárkockázati szabály például azt mondhatja, hogy minden trade-en mindig 200 dollárt kockáztatunk. A fix frakcionális szabály viszont azt mondhatja, hogy mindig az aktuális equity 1%-át kockáztatjuk.

20 000 dolláros számlán az 1% 200 dollár. Ha az equity 30 000 dollárra nő, az 1% már 300 dollár. Ha később 18 000 dollárra csökken, az 1% 180 dollár.

A százalék tehát változatlan, a pénzben kifejezett kockázat azonban alkalmazkodik a számla állapotához.

3. Az alapképlet

Az alapképlet:

Kockázati összeg = Aktuális equity × Kockázati %

Ezután:

Pozícióméret = Kockázati összeg ÷ Egységenkénti kockázat

Példa:

Aktuális equity: 25 000 USDKockázat: 1%Kockázati összeg: 250 USDBelépő: 50 USDStop: 45 USDEgy részvény kockázata: 5 USD

Pozícióméret = 250 ÷ 5 = 50 részvény.

A tervezett veszteség így körülbelül 250 USD, vagyis 1R.

4. Miért fontos az aktuális equity?

A fix frakcionális méretezés nem feltétlenül a kezdeti tőkéből indul ki minden trade-nél, hanem az aktuális equityből.

50 000 dolláros induló equity és 1%-os szabály mellett a kockázat 500 dollár.

Ha az equity 60 000 dollárra nő, az 1% már 600 dollár.

Ha később 54 000 dollárra esik, az 1% 540 dollár.

A módszer tehát mindig a számla aktuális állapotához igazítja a megengedett pénzbeli kockázatot.

5. Kompaundálás mindkét irányban

A fix frakcionális méretezés természetes módon hoz létre kompaundálást.

Növekvő equity mellett ugyanaz a kockázati százalék nagyobb pénzbeli kockázatot enged. Csökkenő equity mellett ugyanaz a százalék kisebb pénzbeli kockázatot enged.

Ezért:

Magasabb equity → magasabb pénzbeli kockázat ugyanazon százalék mellett.Alacsonyabb equity → alacsonyabb pénzbeli kockázat ugyanazon százalék mellett.

A kompaundálás tehát nemcsak a növekedés során növeli a kitettséget, hanem visszaesés során automatikusan mérsékli is.

6. A fix frakcionális méretezés nem hoz létre stratégiai előnyt

A fix frakcionális méretezés a tőke és a kockázat kapcsolatát szabályozza. Nem tesz nyereségessé egy veszteséges stratégiát.

Ha egy stratégia negatív várható értékű, a fegyelmezett méretezés sem szünteti meg ezt a negatív várható értéket.

Ugyanígy nem javítja ki a rossz belépést, a hibás érvénytelenítési szintet, a nem megfelelő likviditást, a túlzott korrelációt vagy a rossz piaci környezetet.

A módszer feladata szűkebb, de nagyon fontos: a meghatározott trade-tervet és kockázatot következetes pozícióméretté alakítja.

7. A stopnak meg kell előznie a pozícióméretet

A helyes sorrend:

Setup → Kereskedési hipotézis → Érvénytelenítés → Stop loss → Ügyletenkénti kockázat → Pozícióméretezés.

Nem úgy dolgozunk, hogy először eldöntjük, hány részvényt akarunk venni, majd a stopot közelebb húzzuk azért, hogy beleférjen a kockázatba.

Ha a piaci struktúra alapján 45 dollárnál válik érvénytelenné a trade, akkor ezt a szintet a pozícióméret számítása előtt kell meghatároznunk.

8. A stop távolságának hatása

20 000 dolláros equity és 1%-os kockázat mellett 200 dollár a megengedett kockázat.

2 dollár/részvény kockázat mellett 100 részvény fér bele.4 dollár/részvény kockázat mellett 50 részvény.8 dollár/részvény kockázat mellett 25 részvény.

A pénzbeli kockázat ugyanaz marad, a pozíció darabszáma változik.

A fix frakcionális méretezés tehát nem azonos darabszámot, hanem kontrollált kockázatot standardizál.

9. Kerekítés és a tényleges pozícióméret

A matematikai eredmény nem mindig egész szám.

Ha a számítás 63,7 részvényt ad, és csak egész részvényt vehetünk, akkor 63-ra kell lefelé kerekítenünk, nem automatikusan 64-re.

A felfelé kerekítés a megengedett kockázat fölé viheti a tervezett veszteséget.

Ugyanez igaz a kontraktusokra és más diszkrét egységekre is: a ténylegesen végrehajtható pozíciónak bele kell férnie a kockázati limitbe.

10. A fix frakcionális méretezés és az 1R

Ha az equity 40 000 USD és a kockázati szabály 1%, akkor az adott trade tervezett kockázata 400 USD.

Ez a 400 USD lesz az adott trade 1R értéke.

A teljes tervezett stopveszteség körülbelül −1R.A +2R eredmény körülbelül +800 USD.A −0,5R körülbelül 200 USD veszteség.

Mivel az 1R pénzben kifejezett értéke az equityvel együtt változik, az R-többszörös segítségével összehasonlíthatjuk a trade-ek eredményét anélkül, hogy összekevernénk a számlaméret változását a trade minőségével.

11. Fix frakcionális méretezés veszteségsorozat alatt

Tegyük fel, hogy egy 50 000 dolláros számlán 1%-ot kockáztatunk trade-enként, és egymás után teljes −1R veszteségek következnek.

Egy veszteség után az equity körülbelül 49 500 dollár, így a következő kockázat 495 dollár.Újabb veszteség után az equity körülbelül 49 005 dollár, a következő 1% pedig körülbelül 490,05 dollár.

A pénzbeli kockázat fokozatosan csökken.

Ez nem szünteti meg a drawdownt, hanem megváltoztatja annak lefutását azzal, hogy a további trade-ekben kisebb pénzbeli összeget kockáztatunk.

12. Fix frakcionális méretezés nyerő sorozat alatt

A mechanizmus ellenkező irányban is működik.

Ha az equity nő, az engedélyezett pénzbeli kockázat is nő.

Így az 1%-os szabály mellett a pozícióméret automatikusan növekedhet a számla növekedésével, anélkül hogy a kockázati százalékot megváltoztatnánk.

A nyerő sorozat azonban pszichológiai veszélyt is jelenthet. A trader könnyen hozzászokhat a nagyobb pozíciókhoz, majd maga a kockázati százalék is emelkedni kezd.

A kompaundálás szabályalapú. A nyerő sorozat miatt történő kockázatemelés már külön döntés.

13. Fix frakcionális méretezés és drawdown

A fix frakcionális méretezés mérsékelheti a veszteségek pénzbeli gyorsulását, mert az equity csökkenésével a következő trade-ek kockázati összege is csökken.

A százalékos drawdown azonban továbbra is jelentős lehet.

Sok egymást követő teljes veszteség 1%-os kockázat mellett is érdemi visszaesést okozhat.

Ezért a módszert együtt kell vizsgálnunk a Visszaeséssel, a Veszteségsorozattal, az Ügyletenkénti kockázattal és a stratégia várható értékével.

14. A kisebb kockázat nem ugyanaz, mint a szűkebb stop

A fix frakcionális méretezés azt szabályozza, mennyi tőkét kockáztatunk. Nem mondja meg, hová kerüljön a stop loss.

Lehet 0,5%-os kockázatunk, miközben a stop szerkezetileg rossz helyen van.

Egy érvényes setup viszont igényelhet szélesebb stopot, amihez kisebb pozícióméret tartozik.

Nem szabad egy szerkezetileg indokolt stopot csak azért közelebb húznunk, hogy nagyobb pozíciót vehessünk fel.

A kockázatkezelés és a piaci struktúra külön döntési kérdés.

15. Nominális kitettség és kockázat

Egy pozíció nominális értéke lehet nagy úgy is, hogy a tervezett veszteség viszonylag kicsi, ha a stop megfelelően közel van.

Fordítva is igaz: egy kisebb nominális pozíció jelentős kockázatot hordozhat, ha a stop távol van, vagy az instrumentum volatilitása magas.

Ezért a fix frakcionális méretezés alapvetően kockázati méretezési módszer, nem pedig nominális pozícióérték-standardizálás.

Meg kell különböztetnünk:

Pozícióérték — mekkora piaci értéket kontrollálunk.Kockázati összeg — mekkora veszteséget tervezünk a stop elérése esetén.

16. A tőkeáttétel nem változtatja meg a kockázati szabályt

A tőkeáttétel csökkentheti a pozícióhoz szükséges saját tőkét, de ettől a trade nem lesz automatikusan megfelelő.

Ha a fix frakcionális szabály 300 USD kockázatot enged, a tőkeáttétel nem változtatja ezt 600 USD-re.

A tőkeáttétel a finanszírozási és tőkekövetelményi oldalt változtatja, míg az előre meghatározott kockázati szabály külön korlát marad.

Ez különösen fontos margin alapú kereskedésnél.

17. Fix frakcionális méretezés és volatilitás

A fix frakcionális méretezés önmagában nem méri közvetlenül a volatilitást.

Két eltérő volatilitású instrumentum esetében ugyanaz a százalékos kockázati szabály nagyon eltérő pozícióméretet eredményezhet, részben a stop távolsága miatt.

A következő, I-041-es tananyag a volatilitásalapú méretezéssel ezt a kérdést tovább finomítja.

A határ tehát világos: a fix frakcionális módszer az aktuális equity fix százalékát határozza meg kockázatként; önmagában nem normalizálja a különböző instrumentumok volatilitását.

18. A portfóliószintű környezet továbbra is számít

A fix frakcionális szabályt jellemzően egyedi trade-ekre alkalmazzuk, de az egyedi trade-ek egy portfólió részei.

Öt darab, egyenként 1%-os kockázatú pozíció együtt sokkal nagyobb összesített kitettséget jelenthet, mint egyetlen 1%-os trade.

Ha ezek a pozíciók erősen összefüggnek, együtt is veszíthetnek.

A fix frakcionális méretezés tehát az egyedi pozícióméretezési problémát oldja meg; önmagában nem oldja meg a portfólió-kockázatot, a portfólió-koncentrációt vagy a korrelációs kockázatot.

19. Egyszerű portfóliópélda

40 000 USD equity és 1%-os Ügyletenkénti kockázat mellett minden trade körülbelül 400 USD kezdeti kockázatot kaphat.

Három különállónak tűnő pozíció így összesen körülbelül 1 200 USD, vagyis 3% kezdeti kockázatot jelent.

Ha azonban a három pozíció ugyanannak a piaci tényezőnek van kitéve, a portfólió valós kockázati koncentrációja nagyobb lehet annál, mint amit a három külön trade egyszerű összeadásából látunk.

Az egyedi méretezés helyes lehetett, a portfóliószintű döntés mégis lehet túl agresszív.

20. Sikeres esettanulmány

Egy trader 30 000 dolláros számlán dolgozik, és előre rögzített 1%-os kockázatot használ.

A setup adatai:

Belépő: 75 USDStop: 70 USDRészvényenkénti kockázat: 5 USDMegengedett kockázat: 300 USD

Pozícióméret = 300 ÷ 5 = 60 részvény.

A trade +2R eredménnyel zárul.

A trader nem emeli meg a kockázati százalékot a nyereség miatt. A következő trade-nél az equity körülbelül 30 600 USD, ezért az 1%-os megengedett kockázat körülbelül 306 USD.

A folyamat következetes marad.

21. Sikertelen esettanulmány

A trader 30 000 dolláros számlán normál esetben 1%-ot kockáztat.

Több sikeres trade után magabiztossá válik, és úgy dönt, hogy 3%-ot is vállal, mert a számla jól teljesít.

A következő setupnál a stop strukturálisan helyes, de a trader már 3%-kal számolja a pozíciót.

A probléma nem a fix frakcionális méretezés, hanem az, hogy a trader elhagyta az előre meghatározott 1%-os szabályt.

Több egymást követő veszteség esetén a drawdown sokkal mélyebb lesz, mint az eredeti folyamat mellett.

22. Gyakori végrehajtási hibák

Gyakori hibák:

• Az eredeti számlaméret használata az aktuális equity helyett.• Felfelé kerekítés a tényleges kockázat ellenőrzése nélkül.• A stop közelebb húzása pusztán a nagyobb pozíció érdekében.• A jutalékok és költségek figyelmen kívül hagyása, ha azok érdemben befolyásolják a kockázatot.• A tőkeáttétel kockázati kapacitásként való értelmezése.• A kockázati százalék növelése nyerő sorozat után.• A pénzbeli kockázat csökkentésének elmulasztása equity-visszaesés során.• Az instrumentum egyedi kontraktus- vagy egységspecifikációinak figyelmen kívül hagyása.

23. Egyszerű belépés előtti számítás

Belépés előtt öt kérdésre válaszoljunk:

1. Mennyi az aktuális equity?2. Az equity hány százalékát kockáztathatjuk?3. Hol van a valid Stop Loss?4. Mekkora az egy részvényre, kontraktusra vagy egységre jutó kockázat?5. Mekkora egész egységből álló pozíció fér bele úgy, hogy a tervezett kockázat ne lépje túl a limitet?

Csak ezután véglegesítsük a megbízás mennyiségét.

Így a pozícióméretezés ismételhető folyamat lesz, nem érzelmi döntés.

24. Fix frakcionális méretezés és professzionális kockázatkezelés

A professzionális alkalmazás következetességet igényel.

A szabályt a trade előtt kell meghatározni, az aktuális equityből kell számolni, és össze kell kapcsolni a Stop Loss-szal és az instrumentum tényleges specifikációival.

Azt is ismernünk kell, hogyan viselkedik a módszer nyerő és veszteségsorozatok alatt.

A cél nem a lehető legnagyobb pozícióméret. A cél az, hogy a pozícióméret kontrollált következménye legyen a kockázati rendszerünknek.

25. Mire képes és mire nem képes a fix frakcionális méretezés?

Képes:

• standardizálni az Ügyletenkénti kockázatot az aktuális equity százalékaként,• az equity változásával módosítani a pénzbeli kockázatot,• drawdown során csökkenteni a következő trade-ek pénzbeli kockázatát,• növekedés során növelni a pénzbeli kockázatot,• következetes alapot adni a Pozícióméretezéshez.

Nem képes:

• nyereséges stratégiát létrehozni,• megjósolni a piaci irányt,• meghatározni a helyes Stop Loss helyét,• megszüntetni a volatilitást,• megszüntetni a Korrelációs kockázatot,• megszüntetni a Portfólió-koncentrációt,• garantálni a maximális realizált veszteséget gap vagy rendellenes végrehajtás esetén.

26. A fix frakcionális méretezés lényege

A fix frakcionális pozícióméretezés azt jelenti, hogy az aktuális equity kockáztatott százalékát állandóan tartjuk, miközben a pénzben kifejezett kockázat alkalmazkodik a számla változásához.

A lényegi sorrend:

Aktuális equity → Fix kockázati % → Pénzbeli kockázat → Stop távolság → Pozícióméret.

A módszer szabályalapú kompaundálást hoz létre mindkét irányban: növekvő equity mellett nőhet, csökkenő equity mellett mérséklődhet a kitettség.

A professzionális értéke a következetesség: nem azt mondja meg, mit kereskedjünk, hanem azt, hogy a már meghatározott kockázati keretben mekkora pozíciót vehetünk fel.

Gyakorlati feladat

Egy valós vagy hipotetikus számlán alkalmazzunk egy 1%-os fix frakcionális szabályt.1. Rögzítsük az aktuális equityt.2. Számítsuk ki a megengedett pénzbeli Ügyletenkénti kockázatot.3. Válasszunk három, eltérő Stop Loss távolságú hipotetikus setupot.4. Számítsuk ki mindháromnál a Pozícióméretet.5. Szimuláljunk öt egymást követő −1R trade-et, és minden veszteség után számítsuk újra a kockázati összeget.6. Szimuláljunk öt nyerő trade-et, és minden nyereség után számítsuk újra a kockázati összeget.7. Hasonlítsuk össze az eredményt egy fix dollárkockázati szabállyal.8. Írjuk le, mely részeket szabályozza a fix frakcionális méretezés, és melyeket nem.A cél a mechanizmus megértése, nem egy konkrét kockázati százalék optimalizálása.

Kulcsfogalmak

Fix frakcionális — Olyan pozícióméretezési módszer, amelynél a kockáztatott összeg az aktuális equity meghatározott, fix százaléka.

Pozícióméretezés — Annak meghatározása, hogy egy adott kockázati szint mellett mekkora pozíciót nyithatunk.

Ügyletenkénti kockázat — Az előre meghatározott pénzösszeg vagy tőke%-os arány, amelyet egy trade maximális tervezett veszteségeként vállalunk.

Visszaesés / Drawdown — A számla equityjének vagy tőkéjének egy korábbi csúcshoz képest egy későbbi mélypontig bekövetkező visszaesése.

R-többszörös — A trade eredményének kifejezése az adott trade kezdeti kockázatához viszonyítva.

1R — Egy trade eredetileg vállalt kockázati összege; a teljes tervezett veszteség megközelítőleg −1R.

Stop Loss — Előre meghatározott megbízás vagy árszint, amelynek célja a veszteség korlátozása; rendkívüli piaci körülmények között a végrehajtás nem feltétlenül történik pontosan a stop áron.

Kockázati összeg — Az aktuális equityre alkalmazott előre meghatározott kockázati százalék pénzben kifejezett értéke.

Aktuális equity — A számla jelenlegi értéke, amelyből a fix frakcionális kockázati összeget számítjuk.

Kompaundálás — Az a folyamat, amelyben a fix százalékhoz tartozó pénzbeli összeg az equity változásával együtt változik.

Pozícióérték — A pozíció által kontrollált nominális piaci érték, amely nem azonos a kockázati összeggel.

Tőkeáttétel — Olyan finanszírozási mechanizmus, amely lehetővé teszi nagyobb nominális pozíció kontrollálását, mint amit a trader saját készpénze önmagában lehetővé tenne.

Fix frakcionális; Pozícióméretezés; Ügyletenkénti kockázat; Visszaesés; R-többszörös; 1R; Stop Loss; Tőkeáttétel.

Tudásellenőrzés

1. Mi a fix frakcionális pozícióméretezés?

2. Mi a különbség a fix százalékos és a fix dollárkockázat között?

3. Miért az aktuális equityből számolunk?

4. Hogyan számítjuk ki az Ügyletenkénti kockázat pénzbeli összegét?

5. Miért kell a Stop Loss helyét a Pozícióméretezés előtt meghatározni?

6. Hogyan hat a Stop távolsága a pozícióméretre?

7. Miért lehet két trade-nek eltérő pozíciómérete ugyanakkora tervezett kockázat mellett?

8. Mi történik a pénzbeli kockázattal drawdown során?

9. Mi történik a pénzbeli kockázattal az equity növekedésekor?

10. Miért különbözik a kompaundálás a diszkrecionális kockázatemeléstől?

11. Hogyan kapcsolódik az 1R a fix frakcionális kockázathoz?

12. Miért célszerű egész egységeknél lefelé kerekíteni?

13. Miért nem azonos a kisebb kockázati százalék a szűkebb Stop Loss-szal?

14. Mi a különbség a Pozícióérték és a Kockázati összeg között?

15. Megváltoztatja-e a tőkeáttétel az előre meghatározott kockázati százalékot?

16. Normalizálja-e közvetlenül a fix frakcionális méretezés a volatilitást?

17. Miért nem oldja meg az egyedi fix frakcionális méretezés a portfólió-kockázatot?

18. Miért jelenthet több 1%-os pozíció mégis jelentős együttes kockázatot?

19. Mit csinált helyesen a sikeres esettanulmányban szereplő trader?

20. Mi a fix frakcionális pozícióméretezés legfontosabb professzionális tanulsága?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.