Piaci struktúra

A piaci struktúra azt írja le, hogyan épül fel az ármozgás egymást követő csúcsokból, mélypontokból, impulzusokból és korrekciókból. Az előző leckében a trend irányát vizsgáltuk; most egy lépéssel mélyebbre megyünk, és azt keressük, milyen szerkezet tartja fenn az adott irányt.

A cél nem a jövő biztos megjóslása. A cél annak objektív meghatározása, hogy milyen állapotban van jelenleg a piac, mely struktúra érvényes, és milyen ármozgás változtatná meg ezt az értelmezést.

1. Mit jelent a piaci struktúra?

A piaci struktúra az árfolyammozgás belső felépítése.

A grafikon elemzésekor nem csupán azt nézzük, hogy az ár jelenleg magasabban vagy alacsonyabban van-e. Azt is vizsgáljuk, hol alakultak ki jelentős csúcsok és mélypontok, mely pontokat tudta az ár meghaladni, mely szintek tartottak, milyen mélységű korrekciók alakultak ki, és milyen sorrendben követik egymást a swingpontok.

Ezekből áll össze az a struktúra, amely alapján megítélhetjük, hogy az emelkedő, csökkenő vagy oldalazó állapot továbbra is érvényes-e.

2. A struktúra alapegységei

A piaci struktúra legfontosabb építőelemei a swing high és swing low pontok.

A swing high olyan lokális csúcs, amelyet visszahúzódás vagy ellenirányú mozgás követ. A swing low olyan lokális mélypont, amely után emelkedő korrekció vagy új impulzus indul.

Nem minden kisebb csúcs és mélypont egyformán fontos. Egy néhány gyertyából álló kisebb visszahúzódás és egy többnapos korrekció mélypontja egyaránt lehet lokális mélypont, de strukturális jelentőségük eltérő. Ezért a jelentős strukturális pontokat el kell választanunk a piaci zajtól.

3. Külső és belső struktúra

A piaci struktúrát több szinten is értelmezhetjük.

A külső struktúra a nagyobb, jelentősebb swingpontokból áll, és a domináns piaci állapotot mutatja. A belső struktúra egy nagyobb mozgáson belül kialakuló kisebb csúcsokból és mélypontokból épül fel.

Például egy részvény külső struktúrája lehet 100 → 120 → 110 → 135, miközben a 110-ről 135-ig tartó mozgás belső struktúrája így alakul: 110 → 116 → 113 → 123 → 120 → 130 → 127 → 135.

A két struktúra egyszerre lehet érvényes. Egy nagyobb emelkedő trendben tehát rövid távon csökkenő belső struktúrát is láthatunk.

4. Bullish, bearish és semleges struktúra

Tipikus bullish struktúra: HH → HL → HH → HL → HH. Az új csúcsok magasabbak, a korrekciók mélypontjai pedig szintén magasabban helyezkednek el.

Bearish struktúra: LL → LH → LL → LH → LL. Az új mélypontok alacsonyabbak, a korrekciók csúcsai pedig szintén egyre alacsonyabbak.

Semleges struktúrában az ár nem hoz létre következetesen magasabb csúcsokat és mélypontokat, illetve alacsonyabb csúcsokat és mélypontokat. Ehelyett gyakran egy felismerhető felső és alsó határ között mozog. A range nem információmentes: a határai fontos strukturális területekké válhatnak.

5. A strukturális csúcsok és mélypontok jelentősége

Egy swingpont jelentőségét nem pusztán az határozza meg, mennyire látványos a grafikonon. Azt is vizsgálnunk kell, mi történt utána.

Ha egy mélypontról erős emelkedő impulzus indul, amely jelentős korábbi csúcsot is áttör, az adott mélypont strukturális jelentősége megnő. Ugyanez fordítva is igaz egy olyan csúcsra, amelyről induló esés fontos mélypontot tör át.

Egy strukturális pont teljes jelentőségét ezért néha csak később tudjuk megítélni. Valós időben a piaci struktúrát soha nem látjuk pontosan ugyanolyan bizonyossággal, mint utólag.

6. Struktúratörés

Az egyik legfontosabb kérdés, mi történik akkor, amikor az ár áttöri a korábban fontosnak tekintett swingpontot.

Tegyük fel, hogy egy emelkedő struktúra így néz ki: 100 → 115 → 108 → 125 → 117 → 132. A 108 és 117 higher low.
Ha az ár 132-ről visszaesik és 117 alá kerül, az addigi bullish struktúra sérül.

Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy teljes bearish struktúra alakult ki. Meg kell különböztetnünk a korábbi struktúra törését az új, ellentétes struktúra kialakulásától.

7. Struktúraváltás

A struktúraváltás akkor válik meggyőzőbbé, amikor az ár nem csupán áttör egy korábbi swingpontot, hanem új, ellentétes sorrendet kezd kialakítani.Például: HH → HL → HH → HL, majd a HL törése, ezután LH → LL.

Ekkor már nem pusztán a régi bullish struktúra sérülését látjuk. Megjelennek egy új bearish struktúra első elemei: az alacsonyabb csúcs és az alacsonyabb mélypont.

8. Miért fontosabb a struktúra, mint az ár önmagában?

Tegyük fel, hogy egy részvény 100-ról 150-re emelkedik. Ez önmagában csak egy ármozgás.

Ha az útvonal 100 → 120 → 110 → 135 → 125 → 150, akkor már látjuk a HH és HL kapcsolatokat. A struktúra megmutatja, hogyan jutott el az ár 150-ig.

Ugyanaz az 50%-os emelkedés teljesen más jelentést hordozhat, ha rendezett bullish struktúrában, illetve ha hektikus, strukturálatlan mozgásban alakult ki.

9. Struktúra és likviditás

A jelentős swingpontok azért is fontosak, mert sok piaci szereplő referenciaértékként használja őket. Korábbi csúcsok fölött vagy mélypontok alatt lehetnek stop megbízások, breakout belépők, profitrealizáló megbízások és pozíciózárásokhoz kapcsolódó megbízások.

Amikor az ár egy jelentős strukturális pont közelébe ér, ezért növekedhet a piaci aktivitás.

Egy korábbi csúcs áttörése lehet valódi bullish kitörés, rövid likviditás-felvétel, sikertelen kitörés vagy egy nagyobb range része. Maga az áttörés nem mondja meg, mi következik; a környezet és az azt követő reakció is fontos.

10. Struktúra több idősíkon

A piaci struktúra mindig az adott idősíkhoz kötött.

Egy instrumentum lehet bullish heti grafikonon, bearish 4 óráson, és közben új bullish fordulási kísérletet mutathat 15 percesen. Ezek nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak. A 4 órás bearish mozgás például lehet a napi vagy heti bullish struktúra korrekciója.

Érdemes hierarchikusan gondolkodni: magasabb idősík = elsődleges struktúra; alacsonyabb idősík = részstruktúra. A kisebb struktúra megváltozása nem feltétlenül változtatja meg a nagyobb struktúrát.

11. Gyakorlati esettanulmány

Vizsgáljuk: 50 → 60 → 55 → 68 → 62 → 74. A struktúra bullish.

Ezután: 74 → 66 → 70 → 61. A 66-os mélypont még a korábbi 62 fölött van, ezért önmagában nem feltétlenül jelent komoly problémát.

A 70-es csúcs viszont nem tudta meghaladni a 74-et. Ezután az ár 61-ig esik, így a korábbi 62-es higher low is sérül.

A folyamat: bullish struktúra → gyengülő struktúra → HL törése → potenciális bearish struktúra.

Ha az ár 61-ről 66-ra emelkedik, majd ismét 61 alá esik, a bearish értelmezés egyre hitelesebbé válik. A lényeg, hogy nem egyetlen eseményből következtetünk, hanem a strukturális változások sorrendjét figyeljük.

12. Mit nem mond meg a piaci struktúra?

A struktúra rendkívül hasznos, de nem garantálja a következő mozgást. A bullish struktúra nem garantál további emelkedést, ahogy a bearish struktúra sem garantál további esést.

A struktúra azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló információ alapján milyen állapotban van a piac, és milyen esemény változtatná meg az értelmezésünket.

Ezért valószínűségi gondolkodást használunk: „A jelenlegi struktúra bullish, ezért amíg a meghatározó bullish szerkezet fennáll, az emelkedő forgatókönyv támogatottabb.” Ez nem azonos a biztos előrejelzéssel.

13. Gyakori hibák

Túl sok swingpont használata;
a tökéletes struktúra elvárása valós időben;
egyetlen struktúratörésből azonnali trendforduló feltételezése;
az idősíkok összekeverése;
valamint az árstruktúra helyettesítése indikátorokkal.

Az indikátorok kiegészíthetik a struktúraelemzést, de magát a piaci struktúrát az ármozgásból olvassuk ki.

Gyakorlati feladat

Válasszunk egy likvid részvényt vagy ETF-et, és jelöljük meg a legfontosabb swing high és swing low pontokat. Azonosítsuk a jelenlegi külső struktúrát, a fontosabb belső struktúrát, az utolsó érvényes HH/HL vagy LH/LL pontokat, azt a szintet, amelynek áttörése sértené a jelenlegi struktúrát, valamint azt a pontot, amelynek kialakulása új ellentétes struktúrát jelezhet.

Ezután egészítsük ki: „A jelenlegi struktúra azért bullish/bearish/semleges, mert…”A cél, hogy a struktúraelemzés konkrét árpontokra és megfigyelhető eseményekre, ne pedig megérzésre épüljön.

Kulcsfogalmak

Piaci struktúra; Swing High; Swing Low; Külső struktúra; Belső struktúra; Bullish struktúra; Bearish struktúra; Struktúratörés; Struktúraváltás; Likviditás.

Tudásellenőrzés

1. Mit értünk piaci struktúra alatt?
2. Mi a különbség a külső és a belső struktúra között?
3. Miért nem egyformán fontos minden lokális csúcs és mélypont?
4. Milyen struktúrát tekintünk tipikusan bullishnak?
5. Mi a különbség a struktúratörés és a teljes struktúraváltás között?
6. Miért lehet bullish egy piac magasabb idősíkon és bearish alacsonyabb idősíkon?
7. Miért nem jelent automatikusan trendfordulót egyetlen struktúratörés?
8. Hogyan segíthet a piaci struktúra egy kereskedési hipotézis meghatározásában?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.