ITC – Inner Circle Trader
Az anyagokat regisztráció nélkül is megnézheted ugyan, de ha nyitsz egy ingyenes fiókot, követheted a fejlődésedet és jutalmakat is kaphatsz utad során. Mely tanulmányi utad végén minden hasznos tudás birtokosa leszel, hogy profitábilis Kereskedővé válhass!
Csatlakozom →Bevezetés
Az Inner Circle Trader, röviden ICT, Michael J. Huddleston által kialakított és oktatott kereskedési módszertan. Nem egyetlen mechanikus stratégia, amelynek egyetlen univerzális belépési szabálya van. Inkább egy széles módszertan, amely az ármozgásra, likviditásra, piaci struktúrára, időzítésre és ismétlődő árformációkra épít.
Az Academy számára az ICT-t középfokú stratégiai keretrendszerként kezeljük. Az intézményi vagy market maker magyarázatokat nem kezeljük bizonyított tényként. Elválasztjuk egymástól a charton megfigyelhető viselkedést és az ahhoz kapcsolódó értelmezést. A csúcsok és mélypontok körüli likviditás, a displacement, a Market Structure Shift, a Fair Value Gap, az Order Block, a Breaker Block és az időalapú kereskedési ablakok mind vizsgálhatók piaci megfigyelésként és szabályalapú setup-elemként.
Michael Huddleston saját mentoranyagában is hangsúlyosan jelenik meg a Fair Value Gap, a Market Structure Shift és az institutional order flow gondolata. A 2022-es mentorship egyik modellje kifejezetten a likviditássöprés, a struktúraváltás és a PD Array-be történő visszahúzódás sorrendjét használja. citeturn0youtube24turn0search4
1. Mi az ICT?
Az ICT az Inner Circle Trader rövidítése, és Michael J. Huddleston által kialakított kereskedési módszertant jelenti.
A keretrendszer több összekapcsolódó kérdésen keresztül olvassa a piacot:
• hol koncentrálódhat a likviditás,• hogyan mozog az ár ezek felé és ezektől el,• hogyan változik a piaci struktúra,• hol alakult ki nem hatékony ármozgás,• hogyan viselkedik az ár meghatározott napszakokban,• és hogyan alakítható ki mindebből meghatározott érvénytelenítési ponttal és célárral rendelkező belépés.
Az ICT-t ezért nem szabad egyetlen indikátorra, mintára vagy „varázsbelépésre” redukálnunk.
2. Az ICT módszertan, nem egyetlen setup
Fontos különbséget tennünk az ICT módszertan és egy konkrét ICT modell között.
A módszertan számos fogalmat és modellt tartalmaz. A különböző mentorship években eltérő kombinációk és időablakok kerültek előtérbe.
A 2024-es mentoranyag például tartalmaz 08:30-as New York-i időablakhoz, 07:00 AM-es modellekhez, New Day Opening Gaphez és New Week Opening Gaphez kapcsolódó setupokat is. citeturn0search0turn0search2turn0search6
Ezért amikor „ICT stratégiáról” beszélünk, egy összetett setupcsaládot értünk alatta, nem egyetlen változtathatatlan képletet.
3. Az ICT alaplogikája
Az ICT gondolkodási lánca leegyszerűsítve:
Kontextus → Likviditási cél → Likviditási esemény → Displacement / Market Structure Shift → PD Array → Visszahúzódás → Belépés → Érvénytelenítés → Célár.
Nem minden ICT modell használja pontosan ugyanebben a sorrendben az összes elemet, de a logika jól megragadja a módszertan lényegét: először meghatározzuk a környezetet és a potenciális célterületet, majd megvárjuk a megerősítő ármozgást, és csak ezt követően keresünk belépést egy meghatározott ársávban.
Ez alapvetően különbözik attól, amikor pusztán egy gyertyaminta miatt lépünk piacra.
4. Likviditás
A Likviditás az ICT egyik központi fogalma.
A módszertan gyakran azokra a csúcsokra és mélypontokra koncentrál, amelyek körül stop megbízások vagy függő megbízások halmozódhatnak. Gyakori hivatkozás a korábbi csúcs és mélypont, a relatív egyenlő csúcs, a relatív egyenlő mélypont és a session szélsőértékei.
Az ICT terminológiájában a csúcsok fölötti likviditást jellemzően buy-side liquiditynek, a mélypontok alatti likviditást sell-side liquiditynek nevezzük.
Gyakorlati szempontból az a fontos, hogy a nyilvánvaló csúcsok és mélypontok olyan területek lehetnek, ahol a megbízások aktiválódása vagy elnyelése gyors ármozgást okoz.
5. Likviditássöprés
Likviditássöprésről beszélünk, amikor az ár egy korábban azonosított csúcs vagy mélypont fölé, illetve alá mozog, majd reagál.
Egy ICT setupban a sweep önmagában nem belépési jel. Megvárjuk az azt követő árviselkedést.
Bearish sorrend lehet:
Csúcs / relatív egyenlő csúcsok → sweep a csúcsok fölé → elutasítás vagy lefelé displacement → Market Structure Shift → visszahúzódás → short.
Bullish sorrend:
Mélypont / relatív egyenlő mélypontok → sweep a mélypontok alá → elutasítás vagy felfelé displacement → Market Structure Shift → visszahúzódás → long.
A sweep kontextust ad. A későbbi strukturális viselkedés adja a megerősítést.
6. Market Structure Shift
A Market Structure Shift, röviden MSS, az ICT-ben az ármozgás kezdeti megváltozását jelenti, amely rövid távú irányváltásra utalhat.
Ha például egy sell-side liquidity sweep után az ár áttör és egy releváns rövid távú swing high fölött zár, azt bullish shiftként értelmezhetjük.
Buy-side liquidity sweep után a releváns rövid távú swing low alá történő törés és zárás bearish shift lehet.
A lényeg, hogy a setup logikájában a strukturális változás a likviditási esemény után következik. Nem kell előre megjósolnunk.
7. Displacement
A Displacement erőteljes, gyors ármozgás, amely határozottan elmozdítja az árat egy területről.
ICT-környezetben azért fontos, mert azt jelezheti, hogy a likviditási esemény vagy strukturális változás után a piac határozottan új irányba mozdult.
Egy erős displacement gyakran Fair Value Gapet vagy más PD Array-t hagy maga után, amely később a visszahúzódás során fontossá válhat.
Nem minden nagy gyertya jelent érdemi displacementet. A kontextus, a sebesség, a strukturális következmény és az esetlegesen létrejövő inefficiency együtt számít.
8. Fair Value Gap
A Fair Value Gap, röviden FVG, az ICT-ben gyakran olyan háromgyertyás struktúra, amelynél az első és a harmadik gyertya kanócai között releváns ártartomány marad fedetlenül.
Ez az ICT keretrendszerében gyors árképzést vagy inefficiencyt jelez.
Gyakorlati szempontból nem azt állítjuk, hogy minden FVG-nek feltétlenül be kell töltődnie. Akkor válik érdekessé, amikor a megfelelő piaci kontextusban jelenik meg.
Az ICT egyes mentoranyagaiban a BISI és SIBI kifejezések is megjelennek a bullish és bearish Fair Value Gap megjelölésére. citeturn0search0turn0search2
9. Order Block
Az Order Block az ICT-ben olyan ársávként jelenik meg, amely egy jelentős ármozgás kiindulási területéhez kapcsolódik.
A gyakorlatban sok trader az erős displacement előtti utolsó ellentétes gyertyát vagy gyertyaterületet jelöli, az adott ICT modell szabályai szerint.
Nem állítjuk, hogy egy charton látható gyertya bizonyítja, hogy egy intézmény pontosan ott helyezett el megbízást. A hasznos gyakorlati rész az, hogy az ársávot előre meghatározott megfigyelési vagy végrehajtási területként kezeljük.
Az Order Block tehát potenciális belépési terület, nem garantált fordulópont.
10. Breaker Block
A Breaker Block általában egy meghiúsult Order Blockhoz kapcsolódik, amely később ellenkező irányban válhat fontossá.
Például egy terület először bullish struktúrában fontosnak tűnik, majd az ár átviszi a struktúrát. Amikor később visszatér a meghiúsult területhez, az már bearish referenciaként működhet.
Az ICT mentoranyagok a Breaker Blockot failed Order Blockként írják le, és MSS után PD Array-ként is használják. citeturn0search1turn0search2
A lényeg: először kudarc, majd szerepcsere.
11. PD Array-k
Az ICT a PD Array kifejezést olyan árterületekre használja, amelyek potenciális belépési helyet biztosíthatnak.
Példák:
• Fair Value Gap,• Order Block,• Breaker Block,• Inverse Fair Value Gap,• és más ICT által definiált árterületek.
A pontos lista modellenként változhat.
A professzionális alapelv az, hogy nem lépünk be pusztán azért, mert az ár elér egy PD Array-t. Először szükségünk van a szélesebb kontextusra, iránybiasra és érvénytelenítési logikára.
12. Premium és Discount
Az ICT gyakran egy meghatározott árintervallum 50%-os középvonalával osztja ketté a range-et.
A felső fél Premium, az alsó fél Discount.
Egyszerű bullish keretrendszerben előnyben részesíthetjük a Discount területéről indított longokat. Bearish környezetben a Premiumból indított shortokat.
Ez nem önálló jelzés. A range-et meghatározó csúcsnak és mélypontnak illeszkednie kell az aktuális struktúrához és setuphoz.
A Premium és Discount tehát elsősorban a pozíció helyét segít értékelni, nem önmagában jósolja meg az irányt.
13. Consequent Encroachment
A Consequent Encroachment, röviden CE, egy PD Array 50%-os középvonalát jelenti.
FVG esetében ez a gap középpontja.
Egyes ICT modellek ezt pontos visszahúzódási és belépési referenciaként használják.
Fontos különbséget tennünk a pontos belépési referencia és a garantált reakció között. Az ár áthaladhat a CE-n, ezért ezt is teljes setupba és kockázati tervbe kell illesztenünk.
14. Időzítés és ICT Kill Zone-ok
Az idő az ICT módszertan fontos része.
Az ICT gyakran olyan kereskedési időszakokra koncentrál, amikor a likviditás és részvétel változhat. Ezeket gyakran Kill Zone-oknak nevezzük.
A pontos ablak modell- és piacfüggő. Az ICT mentoranyagokban többek között 07:00, 08:30 és 09:30 New York-i időpont körüli modellek is megjelennek. citeturn0search0turn0search2turn0search6
A gyakorlati tanulság: az ICT setup gyakran nemcsak az árhoz, hanem az időzítéshez is kötött.
15. Session csúcsok és mélypontok
A session szélsőértékei fontos referenciapontok lehetnek.
Jelölhetjük például:
• az ázsiai session highját és lowját,• a londoni session highját és lowját,• az előző nap highját és lowját,• az előző session highját és lowját,• heti csúcsokat és mélypontokat,• relatív egyenlő csúcsokat és mélypontokat.
Ezek potenciális likviditási referenciák.
Nem feltételezzük, hogy minden session high vagy low biztosan kisöprésre kerül. Azt figyeljük, melyik szinthez közelít ténylegesen az ár, és hogyan viselkedik ott.
16. Draw on Liquidity
A Draw on Liquidity azt a potenciális célterületet jelenti, amely felé az ár a setup logikája szerint haladhat.
Lehet például:
• korábbi csúcs,• korábbi mélypont,• relatív egyenlő csúcs vagy mélypont,• opening gap,• Fair Value Gap,• vagy más meghatározott likviditási/inefficiency-terület.
A koncepció már belépés előtt célpontot ad a trade-nek.
Ez azért fontos, mert egy jó belépésnek is lehet rossz trade-je, ha nincs mögötte logikus célterület.
17. Az ICT 2022-es jellegű setup
Egy gyakran tanulmányozott ICT modell ilyen sorrendet használ:
1. Meghatározzuk a releváns range-et és iránykontextust.2. Azonosítjuk a likviditást az ár fölött vagy alatt.3. Megvárjuk, hogy az ár kisöpörje ezt a likviditást.4. Megvárjuk a Market Structure Shiftet.5. Meghatározzuk a displacement során létrejött vagy látható PD Array-t.6. Megvárjuk az ár visszahúzódását a PD Array-be.7. Előre meghatározott Stop Loss mellett belépünk.8. A következő logikus likviditási cél felé tervezzük a trade-et.
A 2022-es mentorship modellje kifejezetten bemutatja a liquidity sweep → MSS → PD Array-be történő retracement logikáját. citeturn0search4
18. Bullish példa
Tegyük fel, hogy az ár relatív egyenlő mélypontokhoz közelít.
Bullish forgatókönyvet csak akkor tekintünk érvényesnek, ha a további árviselkedés is ezt támogatja.
1. Az ár az egyenlő mélypontok alá megy.2. A likviditás kisöprésre kerül.3. Az ár gyorsan visszautasítja az alacsonyabb területet és felfelé displacementet produkál.4. Egy releváns rövid távú swing high fölött zár.5. Meghatározzuk a displacement során létrejött bullish PD Array-t.6. Megvárjuk a visszahúzódást.7. Csak akkor lépünk, ha minden előre definiált feltétel továbbra is teljesül.8. A Stop Loss strukturális érvénytelenítési pont mögé kerül.9. A cél a fölöttünk lévő logikus likviditási terület.
A belépés tehát egy folyamat utolsó eleme, nem a sweepre adott első reakció.
19. Bearish példa
A bearish folyamat ennek tükörképe.
1. Az ár relatív egyenlő csúcsokhoz közelít.2. Az ár föléjük megy és kiveszi a buy-side likviditást.3. Visszautasítja a magasabb területet és lefelé displacementet produkál.4. Egy releváns rövid távú swing low alá zár.5. Meghatározzuk a bearish PD Array-t.6. Megvárjuk a visszahúzódást.7. Csak akkor lépünk, ha a setup továbbra is érvényes.8. A Stop Loss a strukturális érvénytelenítés fölé kerül.9. A cél a következő logikus likviditási terület alattunk.
A sweep önmagában itt sem trade.
20. ICT és több timeframe
Az ICT setupok gyakran magasabb timeframe-et használnak a kontextushoz, alacsonyabbat pedig a végrehajtáshoz.
Egy lehetséges struktúra:
Magasabb timeframe → bias és fontos likviditás.Köztes timeframe → struktúra és setup kialakulása.Alacsony timeframe → likviditási esemény és belépési trigger.
Egy 2024-es mentoranyag például 15 perces kontextust, 5 perces struktúrát és 1 perces belépési triggert használ. citeturn0search0
A pontos timeframe-ek modellenként változhatnak. Az alapelv azonban stabil: egy nagyon kis timeframe-es trigger nem írhatja felül a magasabb timeframe kontextusát.
21. ICT és hírek
A hírek radikálisan megváltoztathatják a likviditást, volatilitást és végrehajtási környezetet.
Egyes ICT modellek kifejezetten a tervezett amerikai gazdasági hírek utáni ármozgást használják. A 2024-es mentoranyag például 08:30-as New York-i modellt is bemutat. citeturn0search0turn0search1
Ez nem jelenti azt, hogy minden hírt kereskednünk kell.
A fontos különbség az, hogy egy módszertan tanulmányozhatja az eseményvezérelt árviselkedést, de ebből nem következik, hogy minden hírt kereskedni kell. A végrehajtási kockázat, spread, gap és rendkívüli volatilitás továbbra is fennáll.
22. Az ICT nem azonos az SMC-vel
Az ICT és a Smart Money Concepts terminológiája erősen átfed, például a likviditás, Order Block, Fair Value Gap és piaci struktúra fogalmaiban.
Az ICT azonban Michael Huddleston konkrét módszertana, saját terminológiával, modellekkel, időalapú keretrendszerekkel és oktatási struktúrával.
Mivel külön SMC-stratégia tananyagot is készítünk, a két leckét külön kell tartanunk.
Az ICT lecke Huddleston módszertanára és annak idő- és likviditásalapú modelljeire koncentrál. Az SMC lecke később a tágabb fogalomcsaládot és annak különböző megközelítéseit vizsgálhatja anélkül, hogy mindezt egyetlen személy konkrét módszereként kezelnénk.
23. Kockázatkezelés az ICT-n belül
Egyetlen ICT fogalom sem szünteti meg a kereskedési kockázatot.
A setuphoz továbbra is szükségünk van:
• Ügyletenkénti kockázatra,• Pozícióméretezésre,• Stop Lossra,• meghatározott érvénytelenítési pontra,• célárra,• elfogadható Risk/Rewardra,• és portfóliószintű gondolkodásra.
Egy nagyon pontosnak tűnő belépés sem indokol túlméretezett pozíciót.
Minél pontosabbnak tűnik egy setup, annál fontosabb, hogy a pontosságot ne keverjük össze a bizonyossággal.
24. Sikeres esettanulmány
Egy trader egyértelmű relatív egyenlő mélypontokat azonosít az ár alatt.
A megfelelő kereskedési időszakban az ár kisöpri ezeket a mélypontokat. A trader nem vásárol azonnal.
Az ár felfelé displacementet produkál, majd egy releváns rövid távú swing high fölött zár. A mozgás közben bullish FVG alakul ki.
A trader megvárja, hogy az ár visszahúzódjon az FVG-be, Stop Lossát a strukturális érvénytelenítési pont mögé helyezi, és a következő fontos likviditási célra céloz.
A trade sikeres.
A lényeg nem az, hogy a trader „megjósolta a sweepet”. Hanem az, hogy megvárta a teljes folyamat kialakulását.
25. Sikertelen esettanulmány
Egy trader relatív egyenlő csúcsokat lát, és feltételezi, hogy azokat ki fogja söpörni.
Már a sweep előtt shortot nyit, mert a setup „egyértelműnek tűnik”.
Az ár ehelyett áttöri a csúcsokat, tovább emelkedik, és soha nem alakítja ki a szükséges bearish MSS-t.
A trade veszteséges.
A hiba az anticipáció volt. A trader az elképzelt ICT-sztorit kereskedte meg, nem azt várta meg, amit a piac ténylegesen létrehozott.
Ez az ICT egyik fontos pszichológiai veszélye: a részletes narratíva könnyen bizonyosságnak érződik akkor is, amikor a megerősítés még nem történt meg.
26. Gyakori ICT hibák
Gyakori hibák:
• Minden liquidity sweepet fordulatként kezelünk.• MSS előtt lépünk be.• Minden FVG-t automatikusan trade-jelzésnek tekintünk.• Minden Order Blockot intézményi bizonyítéknak tekintünk.• Figyelmen kívül hagyjuk a magasabb timeframe kontextusát.• Kill Zone-ban kereskedünk setup nélkül.• A kívánt időablakon kívül erőltetjük az ICT mintát.• Azért húzzuk a Stop Losst, mert a narratíva továbbra is „jónak érződik”.• A pontosnak tűnő belépés miatt növeljük a pozícióméretet.• Egyre több ICT-kifejezést tanulunk, miközben egyetlen modellt sem tesztelünk.• Összekeverjük a hindsight chartmagyarázatot az élő döntéshozatallal.• Egy sikeres példából általános edge-et feltételezünk.
27. Hogyan tanuljuk az ICT-t?
Nem próbáljuk egyszerre megtanulni az összes ICT-kifejezést.
Jobb sorrend:
1. Piaci struktúra.2. Likviditás és likviditássöprés.3. Displacement és Market Structure Shift.4. Fair Value Gap.5. Order Block és Breaker Block.6. Premium és Discount.7. Időablakok és session-kontextus.8. Egyetlen konkrét ICT modell.9. A pontos szabályok backtesztelése.10. Az eredmények és a végrehajtás rögzítése.
Csak akkor adunk hozzá új modellt, amikor az előzőt már valóban értjük.
Így elkerüljük, hogy pusztán terminológiát gyűjtsünk valódi kereskedési kompetencia nélkül.
28. ICT modell backtesztelése
Ha meg akarjuk tudni, hogy egy ICT setup valódi edge-et ad-e, pontos szabályokra van szükségünk.
Határozzuk meg:
• piac és session,• időablak,• magasabb timeframe bias,• likviditási referencia,• pontos sweep-definíció,• pontos MSS-definíció,• engedélyezett PD Array,• belépési szabály,• Stop Loss szabály,• célár szabály,• trade törlésének feltételei.
Ezután megfelelő méretű mintán teszteljünk.
E nélkül az ICT chart könnyen rendkívül szubjektívvé válik, mert utólag szinte minden ármozgásra lehet narratívát építeni.
29. Az ICT professzionális megközelítése
Nem azért utasítjuk el az ICT-t, mert szokatlan a terminológiája, de nem is kezeljük automatikusan bizonyított piaci tényként minden magyarázatát.
A hasznos megközelítés három réteget választ el:
Megfigyelhető viselkedés:likviditási szintek, ármozgás, strukturális törések, gapek, volumen, időzítés és volatilitás.
Értelmezési keretrendszer:miért keresi az ár a likviditást, hogyan viselkednek az intézmények, és miért kellene egy adott PD Array-nek reagálnia.
Kereskedési szabály:pontosan milyen feltétel mellett lépünk be, lépünk ki vagy maradunk távol.
A harmadik réteget tudjuk közvetlenül tesztelni.
Ez a professzionális útja annak, hogy egy oktatási módszertant mérhető kereskedési folyamattá alakítsunk.
30. Az ICT lényege
Az ICT-t a legjobban úgy értjük meg, mint az ár likviditáson, piaci struktúrán, displacementen, inefficiencyn, PD Array-kon és időzítésen keresztüli strukturált olvasási módszerét.
A legfontosabb gyakorlati lánc:
Kontextus → Likviditás → Reakció → Structure Shift → PD Array → Visszahúzódás → Kockázattal definiált belépés → Draw on Liquidity.
Nem a terminológiát kereskedjük. Csak egy világosan definiált és tesztelt setupot kereskedünk.
Az ICT gazdag keretrendszert adhat hipotézisek kialakításához és chartelemzéshez, de az egyes modelleknek objektív szabályokra, fegyelmezett végrehajtásra és statisztikai validációra van szükségük ahhoz, hogy saját megbízható kereskedési edge-ként kezeljük őket.
Gyakorlati feladat
Válasszunk egy piacot és egyetlen konkrét ICT modellt. A feladat során ne keverjünk több ICT modellt.Legalább 30 történelmi példánál rögzítsük:1. Magasabb timeframe kontextus.2. Likviditási referencia.3. Likviditássöprés.4. Market Structure Shift.5. Displacement.6. A belépéshez használt PD Array.7. Belépési ár és Stop Loss.8. Draw on Liquidity / célár.9. Eredmény R-ben.10. Megvolt-e minden szabály már a belépés előtt.Válasszuk külön a valóban teljes setupokat azoktól, amelyek csak vizuálisan hasonlítanak rájuk.A cél annak megállapítása, hogy a pontos szabályok reprodukálhatók és tesztelhetők-e, nem pedig látványos chartpéldák gyűjtése.
Kulcsfogalmak
ICT / Inner Circle Trader — Michael J. Huddleston által kialakított és oktatott kereskedési módszertan.
Likviditás — Olyan területek, ahol végrehajtható megbízások vagy stophoz kapcsolódó aktivitás koncentrálódhat.
Buy-Side Liquidity — A releváns csúcsok fölött elhelyezkedő likviditási terület az ICT terminológiájában.
Sell-Side Liquidity — A releváns mélypontok alatt elhelyezkedő likviditási terület az ICT terminológiájában.
Likviditássöprés — Korábbi csúcs vagy mélypont túllépése, amely likviditást vesz ki, majd árreakció követi.
Market Structure Shift — Az ármozgás rövid távú változása, amely egy lehetséges irányváltás megerősítésére szolgál.
Displacement — Erőteljes ármozgás, amely gyorsan elmozdítja az árat egy területről.
Fair Value Gap — Háromgyertyás ár-inefficiency formáció, amely potenciális PD Array-ként használható.
Order Block — Az ICT elemzésében jelentős ármozgás kiindulási pontjához kapcsolódó ársáv.
Breaker Block — Meghiúsult Order Block, amely később ellenkező irányban válhat fontossá.
PD Array — Az ICT-ben használt fogalom olyan árterületekre, amelyek potenciális végrehajtási helyet biztosíthatnak.
Premium — Egy meghatározott range 50%-os középvonala fölötti felső rész.
Discount — Egy meghatározott range 50%-os középvonala alatti alsó rész.
Consequent Encroachment — Egy PD Array 50%-os középvonala.
Kill Zone — Az ICT modelljeiben kiemelt, meghatározott kereskedési időablak.
Draw on Liquidity — Az a likviditási vagy árterület, amely felé a setup logikája szerint az ár haladhat.
Relatív egyenlő csúcsok — Egymáshoz közeli, hasonló magasságú csúcsok, amelyek likviditási referenciaként szolgálhatnak.
Relatív egyenlő mélypontok — Egymáshoz közeli, hasonló mélységű mélypontok, amelyek likviditási referenciaként szolgálhatnak.
BISI — Az ICT bizonyos mentoranyagaiban a felfelé záródó Fair Value Gap megnevezése.
SIBI — Az ICT bizonyos mentoranyagaiban a lefelé záródó Fair Value Gap megnevezése.
IFVG — Inverse Fair Value Gap; egy meghiúsult FVG, amelyet bizonyos ICT modellekben fordítottan értelmeznek.
MSS — A Market Structure Shift rövidítése.
Tudásellenőrzés
1. Mit jelent az ICT rövidítés, és ki alakította ki a módszertant?
2. Miért célszerű az ICT-t módszertanként és nem egyetlen setupként kezelni?
3. Mi az ICT setup tipikus gondolkodási lánca?
4. Mi a Buy-Side Liquidity?
5. Mi a Sell-Side Liquidity?
6. Mi a Likviditássöprés?
7. Miért nem belépési jel önmagában a liquidity sweep?
8. Mi a Market Structure Shift?
9. Mi a Displacement?
10. Mi a Fair Value Gap?
11. Mi az Order Block?
12. Mi a Breaker Block?
13. Mi a PD Array?
14. Mit ír le a Premium és Discount?
15. Mi a Consequent Encroachment?
16. Miért fontos az időzítés az ICT modellekben?
17. Mi a Draw on Liquidity?
18. Miért fontos a magasabb timeframe kontextusa?
19. Miért kell egy ICT modellt explicit szabályokká alakítani a backtesztelés előtt?
20. Mi az ICT professzionális használatának legfontosabb tanulsága?
Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.
