Price Action / Ármozgás elemzése

A price action a technikai elemzés egyik alapvető megközelítése, amelynek középpontjában maga az ármozgás áll. Nem azt próbáljuk elsőként meghatározni, hogy egy indikátor mit jelez, hanem azt vizsgáljuk, hogyan viselkedik az ár a grafikonon.

A price action elemzése során a gyertyák, swingpontok, impulzusok, korrekciók, támasz- és ellenállási zónák, valamint a piaci struktúra együtt adnak információt.

Középfokon már nem elegendő azt mondanunk, hogy „ez egy bullish gyertya” vagy „az ár emelkedik”. Azt kell megértenünk, mit mond az ár viselkedése a vevők és eladók aktuális erőviszonyairól, és hogyan illeszkedik ez a teljes piaci struktúrába.

1. Mit jelent a price action?

A price action leegyszerűsítve az ár viselkedésének elemzése.

Ide tartozhat:

– az ár iránya;
– a swingpontok kialakulása;
– az impulzusok és korrekciók;
– a gyertyák mérete és elhelyezkedése;
– a kanócok;
– a lokális csúcsok és mélypontok;
– a kitörések és visszatesztek;
– a támasz- és ellenállási területeken kialakuló reakciók.

A price action tehát nem egyetlen gyertyaminta.

Egyetlen gyertya önmagában általában kevés információt ad. Sokkal fontosabb, hogy hol alakult ki, milyen mozgást előzött meg, és mi történt utána.

2. Miért fontos az ár viselkedése?

Az ár maga a piac által létrehozott eredmény.

Ha például egy ellenállási zónánál hosszú felső kanóc jelenik meg, majd az ár lefelé folytatódik, az arra utalhat, hogy a magasabb árakat a piac nem fogadta el tartósan.

Ha ugyanez a gyertya egy teljesen jelentéktelen helyen jelenik meg, az információértéke sokkal kisebb lehet.

Ezért a price action egyik legfontosabb alapelve:

A gyertya jelentését a környezete adja.

3. Impulzus és korrekció

A price action egyik alapvető eleme az impulzus és a korrekció megkülönböztetése.

Egy bullish mozgás például:
100 → 115 → 108 → 125

Itt:
– 100 → 115: bullish impulzus;- 115 → 108: korrekció;- 108 → 125: újabb bullish impulzus.

A gyertyák alapján azt is vizsgálhatjuk, hogy az impulzus mennyire erőteljes, illetve a korrekció milyen karakterű.

Ha az impulzus nagy, határozott gyertyákkal történik, a korrekció pedig kisebb, lassabb mozgással, az eltérő piaci erőviszonyokra utalhat.

4. Gyertyatest és kanóc

A gyertya két alapvető vizuális eleme a test és a kanóc.

A test mutatja a nyitó- és záróár közötti különbséget.

A kanóc azt mutatja, hogy az ár milyen magasra vagy alacsonyra jutott a gyertya időtartama alatt, mielőtt visszatért a zárási területhez.

Egy hosszú felső kanóc például azt jelezheti, hogy az ár magasabb szinteket is tesztelt, de ott nem tudott stabilizálódni.

Egy hosszú alsó kanóc pedig arra utalhat, hogy az ár alacsonyabb szintekre került, de onnan vissza tudott emelkedni.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a felső kanóc bearish, az alsó kanóc pedig bullish jelzés.

A helyszín és a kontextus döntő.

5. Záróár és elfogadás

A gyertya zárása különösen fontos információ lehet.

Tegyük fel, hogy egy részvény áttöri a 100 dolláros ellenállást, de a gyertya végére visszazár 100 dollár alá.

Ez egészen más információt ad, mint amikor:
100 → 103 → 106
és a gyertya 106 körül zár.

Az első esetben az áttörés elutasításának lehetünk tanúi.

A második esetben a piac magasabb árakon is elfogadást mutathat.

Ezért a breakout elemzésénél nem csak azt vizsgáljuk, hogy áthaladt-e az ár egy szinten, hanem azt is, hogy hol zárt és mi történt ezután.

6. Price action támasznál és ellenállásnál

A price action különösen informatív lehet jelentős zónák közelében.

Tegyük fel, hogy egy részvény 100 dollárnál többször támaszt talált.

Amikor az ár újra eléri a 100-as zónát, többféle reakció történhet:

– gyors visszapattanás;
– hosszú alsó kanóc;
– konszolidáció;
– határozott letörés;
– rövid átszúrás, majd visszatérés.

Ezek nem egyenértékű események.

A zónán belüli árviselkedés segíthet eldönteni, hogy a piac védi, teszteli vagy éppen elutasítja az adott területet.

7. Price action breakout során

Egy breakout minőségét is vizsgálhatjuk az ár viselkedése alapján.

Gyenge például:
100 → 101 → 100,5 → 102 → 99

Erősebb lehet:
100 → 103 → 106 → 110

A második esetben az ár határozottabban távolodik az áttört területtől.

Ez nem jelenti azt, hogy a második breakout biztosan sikeres lesz.

A price action azonban segít megkülönböztetni az erőteljes elfogadást a bizonytalan vagy gyorsan visszaforduló mozgástól.

8. Rejection — elutasítás

Az elutasítás azt jelenti, hogy az ár egy adott területet megpróbált elérni vagy áttörni, de nem tudott ott tartósan maradni.

Például:
100 → 105 → 101 → 98

A piac elérte a magasabb árakat, de végül visszakerült az ellenállás alá.

Ez lehet rejection.

Fontos azonban, hogy egyetlen gyertya hosszú kanóca önmagában még nem bizonyít erős elutasítást.

A következő ármozgás megerősítheti vagy gyengítheti az eredeti értelmezést.

9. Compression — összeszűkülés

A price action során megfigyelhetjük azt is, amikor az ármozgások fokozatosan beszűkülnek.

Például:
100 → 105 → 102 → 104 → 103 → 104

Az ár egyre kisebb tartományban mozog.

Ez arra utalhat, hogy a piac egyensúlyi állapothoz közelít, miközben a következő jelentősebb elmozdulás irányát még nem tudjuk biztosan.

Az ilyen összeszűkülés breakout előtt is kialakulhat, de nem minden compression végződik erős kitöréssel.

A környezetet mindig figyelembe kell vennünk.

10. Erős és gyenge gyertyák

A gyertyák relatív erejét is vizsgálhatjuk.

Egy nagy bullish gyertya kis felső kanóccal és a tartomány felső részén történő zárással általában erősebb bullish árviselkedést mutat, mint egy hasonló méretű gyertya, amely hosszú felső kanóccal rendelkezik és a tartomány közepén zár.

Ugyanígy egy nagy bearish gyertya erőteljesebb eladói kontrollt mutathat, ha a zárás közel van a gyertya aljához.

Nem az abszolút gyertyaméretet kell vizsgálnunk, hanem az adott instrumentum és az előző gyertyák mozgásához viszonyított karaktert.

11. Gyertyák és mozgások sorrendje

A price action elemzésében nem csak egy-egy gyertyát vizsgálunk, hanem a mozgások sorrendjét.

Például:
erős emelkedés → kis korrekció → erős emelkedés

egészen más karakterű lehet, mint:
erős emelkedés → egyre nagyobb bearish gyertyák → strukturális letörés

Az első esetben a bullish kontroll továbbra is erős lehet.

A másodikban az eladói oldal fokozatos erősödése és a struktúra sérülése már komolyabb figyelmeztetés.

A price action tehát gyakran sorozatokban, nem elszigetelt gyertyákban értelmezhető.

12. Higher High és Higher Low price actionből

A korábbi leckében megismert HH és HL fogalmak a price action strukturális értelmezésének fontos elemei.

Például:
100 → 115 → 108 → 123 → 114 → 130

A price action nem csak azt mutatja, hogy „az ár emelkedik”.

Azt is látjuk, hogy:

– új HH alakult ki;
– a korrekció HL-nél állt meg;
– újabb HH jött létre;
– az előző HL fölött alakult ki az újabb korrekció.

Ez már egy konkrét strukturális történet.

13. Lower High és Lower Low price actionből

Bearish környezetben:
150 → 135 → 142 → 128 → 136 → 120

Itt:
– 150 → 135: lefelé irányuló impulzus;
– 135 → 142: korrekció;- 142: LH;
– 142 → 128: újabb bearish impulzus;
– 128 → 136: újabb korrekció;
– 136: újabb LH;- 136 → 120: újabb LL.

A price action ebben az esetben egyértelműen kirajzolja a bearish struktúra felépítését.

14. Price action és trendforduló

A trendforduló gyakran nem egyetlen gyertyával kezdődik.

Előfordulhat például:
HH → HL → HH → HL

majd:
HH → mélyebb korrekció → HL törés → LH → LL

A változás fokozatosan válik láthatóvá.

Ezért a price action elemzésében fontosabb lehet a strukturális események sorrendje, mint egyetlen „fordulós gyertya” megtalálása.

Egy trendforduló akkor válik jelentősebbé, amikor a korábbi piaci struktúra is sérül.

15. Price action és retest

A retest során a price action különösen fontos.

Egy bullish breakout után az ár visszatérhet a korábbi ellenállási zónához.

Ha ott:
– csökken az eladói momentum;
– alsó kanócok jelennek meg;
– az ár visszakerül a zóna fölé;
– majd új bullish impulzus indul,

akkor a retest pozitívabb értelmezést kaphat.

Ha viszont az ár:
– nagy bearish gyertyákkal érkezik;
– erős eladói momentumot mutat;
– áttöri a zónát;- és a zóna alatt stabilizálódik,

akkor a retest sikertelen lehet.

16. Price action és volume együtt

A price action önmagában is sok információt adhat, de volume-mal együtt még informatívabb lehet.

Például egy erős bullish gyertya magas volume mellett nagyobb piaci részvételt jelezhet, mint ugyanaz a gyertya rendkívül alacsony volume mellett.

Ugyanakkor a magas volume önmagában nem jelenti azt, hogy az ármozgás egészséges vagy folytatódni fog.

A két információt együtt értékelhetjük:

Mi történt az árral? És mekkora aktivitás kísérte ezt a mozgást?

Ez sokkal erősebb elemzési keretet ad, mint bármelyik tényező önálló használata.

17. Price action több idősíkon

A price action minden idősíkon értelmezhető, de a jelentése változhat.

Egy napi grafikonon kialakuló bullish gyertya egy magasabb idősíkú szerkezet része lehet, miközben 15 perces grafikonon több bearish és bullish mozgásból épül fel.

Ezért fontos, hogy mindig tudjuk:

– milyen idősíkon dolgozunk;
– milyen piaci struktúrát elemzünk;
– milyen jelentőségű az adott gyertya az adott idősíkon.

Egy ötperces grafikonon jelentősnek tűnő gyertyának nem feltétlenül van ugyanolyan jelentősége napi grafikonon.

18. Price action nem egyenlő gyertyamintákkal

Gyakori tévedés, hogy a price actiont néhány klasszikus gyertyamintára korlátozzuk.

A price action ennél sokkal szélesebb fogalom.

Ide tartozik:

– a trend;
– a piaci struktúra;
– az impulzusok;
– a korrekciók;
– a swingpontok;
– a zónák;
– a breakout;
– a retest;
– a gyertyák karaktere;
– a reakció sebessége;
– a mozgások sorrendje.

A gyertyaminták tehát csak egy részét jelentik a price action elemzésének.

19. Gyakori hibák

A price actionnel kapcsolatban gyakori hibák:

– egyetlen gyertyából próbálunk döntést hozni;
– figyelmen kívül hagyjuk a piaci struktúrát;
– minden hosszú kanócot reversal-jelzésnek tekintünk;
– minden nagy gyertyát erős trendjelzésként értelmezünk;
– nem vesszük figyelembe, hol alakult ki a gyertya;
– összekeverjük a korrekciót a trendfordulóval;
– csak alacsony idősíkon vizsgáljuk az ármozgást;
– figyelmen kívül hagyjuk a volume-ot;
– a gyertyaminták neveit fontosabbnak tekintjük, mint a mögöttük lévő piaci viselkedést.

A legfontosabb szemlélet az, hogy nem a gyertyát kereskedjük, hanem azt a piaci történetet próbáljuk megérteni, amelyet a gyertyák együtt létrehoznak.

20. Gyakorlati esettanulmány

Tegyük fel, hogy egy részvény bullish trendben mozog:
80 → 95 → 88 → 105 → 97 → 115

A struktúra alapján HH-k és HL-ek sorozata alakult ki.

Az ár 115-nél megáll, majd 97 környékére húzódik vissza.

A 97-es zónában:

– a bearish gyertyák mérete csökken;
– az alsó kanócok megjelenése gyakoribbá válik;
– a korrekció nem töri le érdemben a magasabb idősík struktúráját;
– majd egy erős bullish gyertya jelenik meg;- az ár 105 fölé kerül.

A price action alapján ez egy lehetséges bullish reakciót mutat.

Most nézzük a másik lehetőséget.

Ha 115-ről az ár:
115 → 108 → 100 → 92 → 85

mozgást végez, és közben több fontos HL is elesik, akkor már nem egyszerű pullbackként értelmezzük a mozgást.

A price action ebben az esetben azt mutatja, hogy az eladói kontroll fokozatosan megerősödött, és a korábbi bullish struktúra sérült.

A két eset között nem egyetlen gyertya a döntő, hanem az egész mozgássorozat.

21. Price action elemzési folyamat

Egy praktikus elemzési folyamat:

1. Határozzuk meg a vizsgált idősíkot.
2. Azonosítsuk a domináns piaci struktúrát.
3. Jelöljük meg a releváns HH, HL, LH és LL pontokat.
4. Azonosítsuk az aktuális impulzust és korrekciót.
5. Vizsgáljuk meg a gyertyák karakterét.
6. Figyeljük meg a zárásokat és a kanócokat.
7. Vizsgáljuk meg, hol történik a reakció.
8. Értékeljük a volume-ot, ha rendelkezésre áll.
9. Figyeljük meg a mozgások sorrendjét és sebességét.
10. Döntsük el, hogy a price action megerősíti vagy gyengíti az eredeti piaci hipotézist.

Így a price action nem egy gyertyamintákból álló „jóslási rendszer”, hanem a piac aktuális viselkedésének strukturált elemzési módszere.

Gyakorlati feladat

Keressünk egy korábbi bullish és egy bearish price action struktúrát.

Mindkettőnél jelöljük meg:

– az impulzusokat;
– a korrekciókat;
– a HH/HL vagy LH/LL pontokat;
– a fontos támasz- és ellenállási zónákat;
– az erős és gyenge gyertyaszakaszokat;
– az esetleges rejectionöket;
– a breakoutokat és retesteket;
– a volume változását;
– azt a pontot, ahol a piaci struktúra megváltozott volna.

Ezután keressünk egyetlen gyertyát, amely önmagában erős reversal-jelzésnek tűnik, majd vizsgáljuk meg a környezetét.

A cél annak felismerése, hogy ugyanaz a gyertya teljesen eltérő jelentéssel bírhat attól függően, hogy a piaci struktúra melyik részén jelenik meg.

Kulcsfogalmak

Price action: Az ármozgás és annak piaci környezetének elemzése.
Impulzus: Határozott, irányított ármozgás.
Korrekció: Az előző impulzussal ellentétes ármozgás.
Rejection / elutasítás: Egy árterület sikertelen elfogadása vagy áttörése.
Compression / összeszűkülés: Az ármozgások fokozatos beszűkülése.
Gyertyatest: A nyitó- és záróár közötti tartomány.
Kanóc: A gyertya testén kívüli, elért magasabb vagy alacsonyabb árszinteket mutató rész.
Piaci kontextus: Az a strukturális és környezeti háttér, amelyben az adott ármozgás létrejön.

Tudásellenőrzés

Mit jelent a price action?
Miért nem elegendő egyetlen gyertyát önmagában elemezni?
Milyen információt adhat egy hosszú felső vagy alsó kanóc?
Miért fontos a gyertya záróára?
Mit jelent a rejection?
Hogyan különböztethetjük meg az impulzust a korrekciótól?
Miért fontos a HH/HL és LH/LL struktúra a price action elemzésében?
Mi a különbség egy trendvonal-törés és egy teljes strukturális változás között a price action szempontjából?
Hogyan egészítheti ki a volume a price action elemzését?
Miért nem helyes a price actiont egyszerűen néhány gyertyamintával azonosítani?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.