Trendvonal és csatorna

A trendvonal és a csatorna olyan technikai elemzési eszközök, amelyekkel egy irányított piaci mozgás szerkezetét próbáljuk vizuálisan meghatározni.

A trendvonal segíthet felismerni, hogy egy emelkedő vagy csökkenő piacon hol helyezkednek el azok a területek, ahol az ár rendszeresen reagál. A csatorna ugyanezt a gondolatot két, nagyjából párhuzamos határral egészíti ki, így nemcsak a trend irányát, hanem annak hozzávetőleges mozgásterét is vizsgálhatjuk.

A trendvonal nem fizikai fal, amely megállítja az árat. A piac bármikor áttörheti vagy átmenetileg megsértheti. Ezért a trendvonalat a piaci struktúrával, a swingpontokkal, a zónákkal és a price actionnel együtt értelmezzük.

1. Mi a trendvonal?

A trendvonal egy olyan vonal a grafikonon, amely több releváns swingpontot kapcsol össze.

Emelkedő trendben jellemzően az egymást követő magasabb mélypontokat, vagyis a HL-eket kapcsoljuk össze.

Például:
100 → 115 → 108 → 123 → 114 → 130

A 100, 108 és 114 körüli strukturális mélypontok összekötése egy emelkedő trendvonalat eredményezhet.

Csökkenő trendben ennek fordítottját alkalmazhatjuk: az egymást követő alacsonyabb csúcsokat, vagyis LH-kat kapcsoljuk össze.

A trendvonal tehát elsősorban a már létező piaci struktúrát próbálja láthatóbbá tenni.

2. Miért használunk trendvonalat?

A trendvonal többféle információt adhat.

Segíthet:

– vizuálisan felismerni a trend irányát;
– követni a korrekciók helyét;
– azonosítani a trend gyorsulását vagy lassulását;
– megfigyelni az ár reakcióját egy dinamikus területen;
– felismerni, ha a korábbi trendstruktúra kezd megváltozni.

A trendvonal azonban nem önálló bizonyíték.

Ha az ár áttöri a vonalat, abból önmagában még nem következik, hogy trendforduló történt. Ugyanígy az sem garantálja a trend folytatását, ha az ár többször reagált a vonal környezetében.

3. Emelkedő trendvonal

Emelkedő trendvonalat akkor használhatunk, amikor a piac egymást követő magasabb mélypontokat alakít ki.

Például:
100 → 115 → 108 → 123 → 114 → 130

Itt:
– 100 az első fontosabb mélypont;
– 108 egy magasabb mélypont;
– 114 egy újabb magasabb mélypont.

A 100, 108 és 114 körüli strukturális pontok alapján egy emelkedő trendvonal rajzolható.

A vonal azt mutatja, hogy a korrekciók egyre magasabb területeken álltak meg.

Ez sokkal fontosabb információ, mint maga a vonal geometriai pontossága.

4. Csökkenő trendvonal

Csökkenő trendben az egymást követő alacsonyabb csúcsokat kapcsolhatjuk össze.

Például:

150 → 135 → 142 → 128 → 136 → 120

Itt:
– 150 az első jelentős csúcs;
– 142 egy Lower High;
– 136 egy újabb Lower High.

Ezek alapján csökkenő trendvonalat alakíthatunk ki.

A trendvonal ebben az esetben azt szemlélteti, hogy az eladók egyre alacsonyabb árszinteken tudják megállítani az emelkedő korrekciókat.

5. Hány pont szükséges a trendvonalhoz?

Két pont szükséges ahhoz, hogy egy geometriai vonalat megrajzoljunk.

A harmadik reakció azonban különösen értékes lehet, mert további bizonyítékot ad arra, hogy a piac valóban reagál a kialakított dinamikus terület környezetében.

Ezért érdemes különbséget tennünk:
2 pont → trendvonal-jelölt
3 vagy több releváns reakció → erősebb strukturális jelentőség

Ez nem azt jelenti, hogy három érintés után a trendvonal garantáltan működni fog.

A relevancia szempontjából az érintések minősége fontosabb lehet, mint pusztán a számuk.

6. Nem minden érintés egyformán fontos

Egy grafikonon nagyon könnyű olyan trendvonalat rajzolni, amely szinte minden kisebb ármozgást érint.

Ez azonban félrevezető lehet.

A releváns swingpontok általában fontosabbak, mint a véletlenszerű kisebb kilengések.

Például egy napi grafikonon egy 1%-os lokális mozgás nem feltétlenül ugyanolyan jelentőségű, mint egy 10%-os strukturális korrekció.

Ezért a trendvonal felrajzolásakor először a market structure pontjait kell azonosítanunk, és csak utána érdemes vonalat húznunk.

7. Trendvonal vagy zóna?

A klasszikus trendvonal egyetlen geometriai vonal.

A valós piacon azonban gyakran előfordul, hogy az ár kissé átszúrja a vonalat, majd visszatér.

Ezért praktikusabb lehet a trendvonal környezetét dinamikus zónaként kezelni.

Például egy emelkedő trendben:

– az ár eléri a trendvonalat;
– rövid időre alá is kerül;
– majd visszatér fölé;
– és folytatja az emelkedést.

Ha kizárólag a vonalat tekintjük érvényességi határnak, ezt már törésként értelmezhetnénk.

Ha azonban zónaként gondolkodunk, a teljes reakciót vizsgálhatjuk.

Ez jól kapcsolódik az I-005-ben megismert zónaszemlélethez.

8. Trendvonal és trend erőssége

A trendvonal meredeksége információt adhat a trend karakteréről.

Egy nagyon meredek emelkedő trendvonal erős momentumot jelezhet, de az ilyen mozgások gyakran kevésbé fenntarthatók.

Például:
100 → 110 → 125 → 145

Ha a mélypontok nagyon gyorsan emelkednek, a trendvonal egyre meredekebbé válhat.

Egy későbbi lassulás vagy mélyebb pullback ezért nem feltétlenül trendforduló. Előfordulhat, hogy a piac egyszerűen visszatér egy fenntarthatóbb emelkedési ütemhez.

A trendvonal meredekségét tehát nem önmagában értékeljük.

9. Trendvonal törése

A trendvonal áttörése figyelmeztető jel lehet, de nem azonos automatikusan a trendfordulóval.

Egy bullish trendben például:
100 → 120 → 110 → 130 → 118

Ha az ár később áttöri az emelkedő trendvonalat, három különböző helyzetet is láthatunk:

1. egyszerű átmeneti átszúrás;
2. mélyebb korrekció;
3. valódi strukturális trendforduló.

A különbséget nem maga a vonal dönti el.

Vizsgálnunk kell például:

– sérült-e egy fontos HL;
– alakult-e ki LL;
– milyen erős volt a törés;
– hogyan reagált az ár a vonal alatt;
– megváltozott-e a magasabb idősík struktúrája.

10. Trendvonal-törés és market structure

Ez az egyik legfontosabb összefüggés.

Egy trendvonal-törés és egy strukturális törés nem ugyanaz.

Előfordulhat például:
100 → 120 → 110 → 130

majd az ár áttöri az emelkedő trendvonalat, de a 110-es HL továbbra is sértetlen.

Ebben az esetben a trendvonal megsérült, de a bullish market structure még érvényes lehet.

Ha viszont:
100 → 120 → 110 → 130 → 102

és a 110-es strukturális HL is elesik, akkor már sokkal komolyabb változásról beszélünk.

A piaci struktúra ezért általában fontosabb referenciát jelent, mint egyetlen trendvonal.

11. Trendvonal gyorsulása és megtörése

Egy trend nem mindig ugyanazzal a meredekséggel mozog.

Előfordulhat, hogy egy emelkedő trend felgyorsul:
100 → 110 → 125 → 145 → 170

Az ár ekkor egy meredekebb trendvonalat alakíthat ki.

Ha ez a gyors trendvonal megtörik, az ár ettől még folytathatja az emelkedést egy laposabb szerkezetben.

Ez fontos tanulság: egy trendvonal törése nem feltétlenül a trend törése.
Lehet, hogy csak a trend sebessége változik meg.

12. Mi az a csatorna?

A csatorna két, egymással nagyjából párhuzamos trendvonalból áll.

Az egyik a mozgás alsó, a másik a felső oldalát határolja.

Egy emelkedő csatornában:

– az alsó vonal a korrekciók környezetét;
– a felső vonal az impulzusok lehetséges felső területét

jelölheti.

Egy bearish csatornában ugyanez fordítottan működik.

A csatorna nem feltétlenül azt jelenti, hogy az ár mindig pontosan a két vonal között marad. Inkább egy hozzávetőleges mozgási struktúrát ad.

13. Emelkedő csatorna

Egy egyszerű bullish csatorna például így alakulhat:
100 → 120 → 110 → 130 → 120 → 140

Az alsó trendvonalat a fontosabb mélypontokhoz igazítjuk.

Ezután egy párhuzamos felső vonalat használhatunk a releváns csúcsok környezetének meghatározására.

A csatorna segítségével vizsgálhatjuk:

– hol történtek a korrekciók;
– hol gyorsult fel az ár;
– hol jelentkezett profitrealizálás;
– milyen területeken lassult a momentum.

14. Csökkenő csatorna

Bearish környezetben:
150 → 135 → 142 → 128 → 136 → 120

A csatorna felső része az LH-k környezetét, alsó része pedig az LL-ek környezetét követheti.

Az ár így egy lefelé irányuló, párhuzamos struktúrán belül mozoghat.

A csatorna nem jelenti azt, hogy az alsó vonalnál automatikusan vásárolunk, vagy a felső vonalnál automatikusan shortolunk.

A csatorna elsősorban környezeti információt ad.

15. Csatornából való kitörés

A csatorna áttörése érdekes információ lehet.

Ha egy bullish csatornából felfelé tör ki az ár, az jelezheti:

– a momentum gyorsulását;
– a trend meredekebbé válását;
– egy új strukturális szakasz kialakulását.

Ha lefelé tör ki:

– lassulás;
– mélyebb korrekció;
– vagy trendforduló

is következhet.

A kitörés után ugyanúgy szükség van kontextusra, mint bármely más breakout esetében.

16. Trendvonal, csatorna és pullback

A trendvonal különösen hasznos lehet pullbackek elemzésénél.

Egy bullish trendben például az ár:
100 → 125
majd:
125 → 117

A 117-es terület egy korábbi HL, miközben az ár az emelkedő trendvonal közelébe is érkezik.

Ha itt bullish price action alakul ki, a trendvonal és a market structure ugyanabba az irányba adhat információt.

Ez azonban még mindig nem automatikus belépési jel.

A trendvonal csak egy tényező a teljes setupban.

17. Több trendvonal egy grafikonon

Egy grafikonon több trendvonal is létezhet egyszerre.

Egy napi grafikonon lehet egy hosszú távú emelkedő trendvonal, miközben egy órás grafikonon egy rövid távú csökkenő trendvonal jelzi a korrekciót.

Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet, valójában azonban különböző piaci struktúrákat mutatnak.

Ezért mindig meg kell határoznunk:

– melyik idősíkot vizsgáljuk;
– melyik trendvonalat használjuk;
– milyen piaci struktúrához kapcsolódik.

18. Gyakori hibák

A trendvonalakkal kapcsolatban gyakori hibák:

– minden kisebb swingpontot összekötünk;
– utólag úgy rajzoljuk a vonalat, hogy tökéletesnek tűnjön;
– egyetlen érintést túlértékelünk;
– a vonalat pontos falnak tekintjük;
– egy trendvonal-törést automatikusan trendfordulónak tekintünk;
– figyelmen kívül hagyjuk a market structure-t;
– túl sok trendvonalat rajzolunk ugyanarra a grafikonra;
– minden csatornaérintést kereskedési jelzésként kezelünk;
– nem vesszük figyelembe az idősíkot.

A jó trendvonal nem attól jó, hogy tökéletesen illeszkedik minden gyertyához, hanem attól, hogy értelmes strukturális információt ad.

19. Gyakorlati esettanulmány

Tegyük fel, hogy egy részvény:
80 → 100 → 90 → 115 → 103 → 130
mozgást végez.

A 90-es és 103-as pontok magasabb mélypontok, ezért egy emelkedő trendvonal rajzolható.

Az ár ezután 130-ról 118-ig visszahúzódik.

A 118-as terület közelében:

– az ár megközelíti a trendvonalat;
– egy korábbi strukturális terület is található;
– az eladói volume csökken;
– bullish price action jelenik meg.

Ez több, egymást támogató információt jelent.

Most nézzük a sikertelen változatot.

Ha az ár:
130 → 118 → 105 → 98
mozgást végez, és közben a korábbi HL-ek is sérülnek, akkor nem elég azt mondanunk, hogy „az ár áttörte a trendvonalat”.

A teljes bullish struktúra is gyengülhetett.

Ebben az esetben a trendvonal törése csak egy része annak a strukturális változásnak, amelyet értékelnünk kell.

20. Trendvonal- és csatornaelemzési folyamat

Egy praktikus folyamat:

1. Azonosítsuk a domináns trendet.
2. Jelöljük meg a releváns HH, HL, LH és LL pontokat.
3. Ezekből rajzoljunk trendvonalat.
4. Ellenőrizzük, hogy a vonal valóban strukturális pontokra épül-e.
5. Vizsgáljuk meg az ár reakcióit a vonal környezetében.
6. Ha indokolt, alakítsunk ki párhuzamos csatornát.
7. Figyeljük meg a pullbackeket és impulzusokat.
8. Vizsgáljuk meg a trendvonal vagy csatorna esetleges törését.
9. Hasonlítsuk össze ezt a market structure változásával.
10. Csak ezután használjuk a trendvonalat vagy csatornát kereskedési döntés támogatására.

Gyakorlati feladat

Keressünk egy emelkedő és egy csökkenő trendet.

Mindkét grafikonon:

– jelöljük meg a releváns HH/HL vagy LH/LL pontokat;
– rajzoljunk trendvonalat;
– keressünk legalább egy további reakciót a trendvonal környezetében;
– vizsgáljuk meg, hogy az ár pontosan a vonalnál vagy inkább egy zónában reagált-e;
– figyeljük meg a volume-ot és a price actiont;
– keressünk egy trendvonal-törést;
– döntsük el, hogy ez csak a trendvonal törése volt-e, vagy a market structure is megváltozott.

Ezután keressünk egy csatornában mozgó piacot, és vizsgáljuk meg, hogyan viselkedett az ár a csatorna alsó és felső részén.

A cél annak megtanulása, hogy ne a vonalat kereskedjük, hanem a mögötte lévő piaci struktúrát értelmezzük.

Kulcsfogalmak

Trendvonal: Releváns swingpontokat összekötő dinamikus technikai referencia.
Emelkedő trendvonal: Jellemzően egymást követő magasabb mélypontokat kapcsol össze.
Csökkenő trendvonal: Jellemzően egymást követő alacsonyabb csúcsokat kapcsol össze.
Csatorna: Két, nagyjából párhuzamos trendvonal által meghatározott dinamikus ármozgási struktúra.
Dinamikus zóna: Olyan mozgó árterület, amelyet nem egyetlen pontos árként értelmezünk.
Trendvonal-törés: Az ár mozgása a korábban meghatározott trendvonalon túlra.
Strukturális törés: A releváns piaci struktúra érdemi sérülése vagy megváltozása.

Tudásellenőrzés

Mi a trendvonal elsődleges célja?
Milyen swingpontokat használunk jellemzően bullish trendvonalhoz?
Miért fontosabb a releváns swingpontok minősége, mint pusztán az érintések száma?
Miért lehet célszerű a trendvonal környezetét zónaként kezelni?
Mi a különbség a trendvonal-törés és a market structure törése között?
Mit jelezhet egy nagyon meredek trendvonal megtörése?
Miből áll egy csatorna?
Miért nem jelent automatikus kereskedési jelzést egy csatornaérintés?
Hogyan kapcsolódhat a trendvonal a pullback elemzéséhez?
Miért nem célszerű túl sok trendvonalat használni egy grafikonon?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.