Veszteségkerülés, torzítások és túlzott önbizalom

Bevezetés

A kereskedési döntések nem mindig kizárólag a piaci információkon alapulnak. Az is befolyásolhatja őket, ahogyan a kereskedő a nyereségre, a veszteségre, a legutóbbi eseményekre, illetve arra gondol, hogy igaza van-e vagy téved.

Ezek közül több úgynevezett gondolkodási torzítás. Ezek az emberi gondolkodás természetes részei, a kereskedésben azonban olyan döntésekhez vezethetnek, amelyek eltérnek az eredeti tervtől.

Ebben a leckében több gyakori torzítást mutatunk be, és azt, hogyan jelenhetnek meg a mindennapi kereskedésben.

Veszteségkerülés

A veszteségkerülés azt jelenti, hogy egy veszteség általában kellemetlenebb érzést okoz, mint amekkora elégedettséget egy hasonló nagyságú nyereség okoz.

A kereskedésben emiatt a trader túlzottan a veszteség elkerülésére koncentrálhat. Például tarthat egy veszteséges pozíciót csak azért, mert a lezárással a veszteség „valódivá” válna.

Az ellenkező irányú hatás is előfordulhat. A kereskedő nagyon gyorsan lezárhat egy kis nyerőt, mert a profit biztosítása biztonságosabbnak érződik.

A lényeg az, hogy a piacot nem érdekli, hogy a kereskedő milyen eredménnyel lépett be. A pozíció kezelését az aktuális setupnak és a kereskedési tervnek kell meghatároznia, nem annak, hogy érzelmileg mennyire fáj a veszteség.

Megerősítési torzítás

A megerősítési torzítás azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk nagyobb figyelmet fordítani azokra az információkra, amelyek megerősítik a már meglévő véleményünket, és kisebb figyelmet adni az ellentmondó információknak.

Ha egy trader pozitívan ítél meg egy részvényt, keresheti a pozitív híreket, a bullish chartjeleket, és közben figyelmen kívül hagyhatja azokat az információkat, amelyek gyengítik az eredeti elképzelést.

Ilyenkor a kereskedő könnyen elkezdheti védeni a pozícióját ahelyett, hogy objektíven értékelné.

Egyszerű szokás segíthet. Belépés előtt tedd fel mindkét kérdést:

„Mi támasztja alá az elképzelésemet?”

és

„Mi mutatná meg, hogy az elképzelésem téves?”

Frissességi torzítás

A frissességi torzítás azt jelenti, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a közelmúlt eseményeinek.

Például több veszteséges ügylet után a trader azt gondolhatja, hogy a következő ügylet is valószínűleg veszteséges lesz, ezért elkezdi kihagyni az érvényes setupokat. Több nyerő után ugyanez a trader magabiztosabbá válhat, és nagyobb kockázatot vállalhat.

A legutóbbi eredmények valódi információk, de a teljes kereskedési történetnek csak egy kis részét jelentik.

Ezért nem érdemes egy rövid, friss sorozatot bizonyítékként kezelni arra, hogy az egész stratégia megváltozott.

Játékos téveszméje

A játékos téveszméje az a téves elképzelés, hogy egy korábbi eredménysorozat miatt egy ellentétes eredménynek „ideje van” bekövetkezni.

Például a trader azt gondolhatja:

„Öt veszteséges ügylet után a következőnek már nyerőnek kell lennie.”

A piac azonban nem tartozik a tradernek nyerő ügylettel. Ha a következő setupot nem befolyásolja a korábbi eredmény, az előző veszteségek önmagukban nem teszik valószínűbbé a következő nyerőt.

A helyes kérdés nem az, hogy egy eredmény „esedékes-e”, hanem az, hogy az aktuális setup megfelel-e a kereskedési tervnek.

Elsüllyedt költség téveszméje

Az elsüllyedt költség téveszméje akkor jelenik meg, amikor a trader azért folytat egy döntést, mert már időt, pénzt vagy energiát fektetett bele.

Például azt gondolhatja:

„Már két hete tartom ezt a pozíciót, ezért most már nem szabad lezárnom.”

Az eddig eltelt időt nem lehet visszaszerezni. Az számít, hogy az aktuális piaci helyzet és a kereskedési terv alapján van-e még értelme tartani a pozíciót.

Ugyanez igaz egy stratégiára is. Attól, hogy a trader sok időt fordított egy elképzelés kidolgozására, még nem kell tovább használnia, ha az aktuális bizonyítékok már nem támasztják alá.

Túlzott önbizalom

A túlzott önbizalom azt jelenti, hogy a trader nagyobb mértékben bízik saját ítélőképességében vagy képességeiben, mint amit a rendelkezésre álló bizonyíték indokol.

A kereskedésben ez gyakran egy erős nyerő időszak után jelenik meg. A trader úgy érezheti, hogy különösen jól érti a piacot, ezért növelheti a pozícióméretet, gyengébb setupokat is megköthet, vagy kevésbé tartja fontosnak a kockázati szabályokat.

Egyetlen különösen sikeres ügylet után is kialakulhat. Egy jó eredmény önmagában nem bizonyítja, hogy a tradernek tartós előnye van a piacon.

Az önbizalom akkor hasznos, ha támogatja a fegyelmezett végrehajtást. Akkor válik problémává, amikor megszünteti az óvatosságot, és a kereskedési tervet feleslegesnek kezdi éreztetni.

A torzítások együtt is megjelenhetnek

Ezek a torzítások nem mindig külön-külön jelentkeznek.

Egy trader több friss nyerő után túlzottan magabiztossá válhat. A frissességi torzítás miatt ezek a nyerők fontosabbnak tűnhetnek számára, mint a hosszabb kereskedési történet. Ezután a megerősítési torzítás miatt főleg azokat az információkat veszi észre, amelyek alátámasztják az aktuális véleményét.

Egy veszteség után a veszteségkerülés megnehezítheti a pozíció lezárását. Az elsüllyedt költség téveszméje pedig tovább erősítheti ezt, mert a trader már időt és pénzt fektetett az ügyletbe.

A kombináció felismerése azért hasznos, mert egy kereskedési hiba mögött gyakran nem csak egyetlen pszichológiai ok áll.

Kereskedői felkészülés

A gondolkodási torzításokat nem lehet egyszerűen kikapcsolni. A gyakorlati cél az, hogy olyan egyszerű szabályokat használjunk, amelyek segítenek felismerni őket.

Belépés előtt:
• írd le az ügylet okát;
• írd le, mi érvénytelenítené az elképzelést;
• határozd meg a tervezett kockázatot;
• határozd meg a kilépési feltételeket;
• ne változtasd meg a tervet pusztán a legutóbbi eredmény miatt.

Az ügylet közben kérdezd meg magadtól, hogy a döntés aktuális bizonyítékokon alapul-e, vagy inkább azon a vágyon, hogy elkerüld a veszteséget, igazold az eredeti elképzelésedet, visszaszerezd egy korábbi veszteségedet, vagy kihasználd egy friss nyerő sorozat lendületét.

Példa

Egy trader egy bullish setup alapján részvényt vásárol. Az árfolyam ezután ellene mozdul.

A trader meglát egy kisebb pozitív hírt, és erre koncentrál, miközben figyelmen kívül hagyja a setup gyengülésére utaló jeleket. Ez lehet megerősítési torzítás.

A trader közben arra is gondol, hogy sok időt töltött a részvény kutatásával, ezért nem akar kilépni, mert „már túl sok munkát tett ebbe az ügyletbe”. Ez az elsüllyedt költség téveszméje.

Ha a tradernek ráadásul több friss vesztesége is volt, a veszteségkerülés még nehezebbé teheti a pozíció lezárását.

A megoldás egyszerű: vissza kell térni az előre meghatározott kereskedési szabályokhoz, és az aktuális setupot kell értékelni az eredeti döntés védelme helyett.

Gyakori hibák

A veszteségkerüléssel, torzításokkal és túlzott önbizalommal kapcsolatos gyakori hibák:
• veszteséges ügylet tartása csak azért, hogy ne kelljen realizálni a veszteséget;
• kizárólag az aktuális véleményt alátámasztó információk keresése;
• egy rövid nyerő vagy vesztes sorozat miatt a kockázat megváltoztatása;
• azt hinni, hogy több veszteség után „jár” egy nyerő;
• egy ügylet megtartása azért, mert már túl sok időt vagy energiát fektettünk bele;
• a kockázat növelése friss sikerek miatt;
• egy sikeres ügyletet a kiemelkedő kereskedési képesség bizonyítékának tekinteni.

Kulcsfogalmak

Veszteségkerülés — Loss Aversion
Megerősítési torzítás — Confirmation Bias
Frissességi torzítás — Recency Bias
Játékos téveszméje — Gambler’s Fallacy
Elsüllyedt költség téveszméje — Sunk Cost Fallacy
Túlzott önbizalom — Overconfidence

Tudásellenőrzés

1. Miért nehezítheti meg a veszteségkerülés egy veszteséges ügylet lezárását?
2. Hogyan befolyásolhatja a megerősítési torzítás azt, hogy milyen információkra figyel a trader?
3. Miért nem jelenti egy korábbi veszteségsorozat azt, hogy a következő ügylet automatikusan nagyobb eséllyel lesz nyerő?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.