Kereskedési terv

Bevezetés

A kereskedési terv az a dokumentált működési keretrendszer, amelyben a kereskedési stratégiánkat, kockázati szabályainkat és döntési folyamatunkat ismételhető viselkedéssé alakítjuk. Nem annak előrejelzése, hogy mit fog tenni a piac. Arra ad előre meghatározott választ, hogy mit teszünk, ha egy adott piaci helyzet kialakul. Az előző leckékben megismertük a hipotézis, a setup, a belépési feltételek, a megerősítés, az érvénytelenítés, a célár, a kockázat/hozam, az R-multiple, a pozícióméretezés, a portfólió-koncentráció, a korreláció, a drawdown és a shortolás sajátos kockázatainak elemeit. Az I-049 ezeket egyetlen koherens döntési keretrendszerbe rendezi.

1. Mi a kereskedési terv?

A kereskedési terv olyan dokumentált szabályrendszer, amely meghatározza, hogyan készülünk fel a trade-re, mikor lépünk be, hogyan kezeljük a pozíciót, mikor lépünk ki, és mikor nem kereskedünk. A stratégia azt a logikát írja le, amelyre az előnyünk épül; a kereskedési terv ezt a logikát működési szabályokká alakítja. A tervnek elég konkrétnak kell lennie ahhoz, hogy hasonló helyzeteket lényegében hasonló módon kezeljünk, ugyanakkor különbséget kell tudnia tenni valódi piaci változás és normál árzaj között.

2. A kereskedési terv nem piaci előrejelzés

A terv nem azt mondja meg, hogy az árnak merre kell mennie. Azt mondja meg, hogy meghatározott feltételek mellett mi mit teszünk. Ez azért fontos, mert a piac bizonytalan. Lehet helyes a hipotézisünk, és mégis veszteséggel zárulhat a trade. A professzionális terv ezért az általunk kontrollálható döntésekre összpontosít: kiválasztás, belépés, kockázat, méret, kezelés, kilépés és elkerülés. Nem a bizonyosság a cél, hanem a következetesség bizonytalanság mellett.

3. Stratégia, setup és terv

A stratégia az átfogó szabályrendszerünk. A setup egy konkrét piaci helyzet, amelyet a stratégia elfogad. A kereskedési terv pedig az a működési dokumentum, amely megmutatja, hogyan alkalmazzuk ténylegesen a stratégiát. Például egy trendkövető stratégia elfogadhat pullback setupokat. A terv meghatározhatja az engedélyezett instrumentumokat, timeframe-et, piaci feltételeket, megerősítést, triggert, érvénytelenítést, kockázatot és kezelési szabályokat. Egy setup önmagában ezek nélkül nem teljes kereskedési folyamat.

4. Határozzuk meg a kereskedési univerzumot

A jó terv azzal kezdődik, hogy meghatározzuk, mit kereskedhetünk. Megadhatjuk az eszközosztályokat, instrumentumokat, likviditási követelményeket, ársávokat, kereskedési helyszíneket és a tudatosan kizárt instrumentumokat. A piacok korlátozása nem gyengeség. Megakadályozza, hogy pusztán azért váltsunk instrumentumot, mert valami éppen izgalmasnak tűnik. Minél pontosabban határozzuk meg az univerzumot, annál értelmesebbek lesznek a múltbeli eredményeink.

5. Trading style és timeframe meghatározása

A tervben rögzítenünk kell, hogy intraday, swing vagy más stílus szerint dolgozunk, és melyik timeframe hordozza az elsődleges hipotézist. Egy alacsonyabb timeframe nem írhatja automatikusan felül a magasabb timeframe-en kialakított tézist. Ha például egy swing trade-et napi struktúrára építünk, a normál napon belüli ingadozás önmagában nem lehet korai kilépési ok, hacsak a terv ezt kifejezetten nem engedi meg. A tartási időnek, a figyelési gyakoriságnak és az overnight kitettségnek összhangban kell lennie a választott stílussal.

6. Határozzuk meg a kívánt piaci környezetet

Rögzítenünk kell, milyen környezetben terveztünk kereskedni. Ilyen lehet például trend, range, magas vagy alacsony volatilitás, megfelelő likviditás, volumen vagy szélesebb piaci környezet. Egy stratégia működhet egy környezetben, miközben egy másikban gyenge. Ezért a „ha megjelenik a setup, kereskedünk” szabály gyakran nem elég. Tudnunk kell, hogy a környező piaci feltételek támogatják-e a setup értelmezését.

7. Határozzuk meg a kereskedési hipotézist

Belépés előtt röviden és tesztelhetően meg kell tudnunk fogalmazni, miért létezik a trade. A hipotézis nem utólag kitalált történet. Olyan munkafeltételezés, amely meghatározott feltételek fennállása esetén várható piaci viselkedést ír le. Hasznos hipotézisünk tartalmazza a releváns piaci struktúrát, katalizátort vagy technikai feltételt, az elvárt viselkedést és azt a bizonyítékot, amely érvénytelenítené az elképzelést.

8. Belépési feltételek és megerősítés

A tervnek el kell választania az előfeltételeket a tényleges belépési triggertől. Előírhatunk meghatározott struktúrát, támasz- vagy ellenállási zónát, price actiont, volumenviselkedést vagy más megerősítést. A feltételek legyenek megfigyelhetők és lehetőség szerint mérhetők. Ez csökkenti annak veszélyét, hogy egy hiányos setupot csak azért értelmezzünk belépésként, mert szeretnénk részt venni a mozgásban.

9. Határozzuk meg a triggert

A trigger az a konkrét feltétel, amely aktiválja a végrehajtást. Lehet egy meghatározott szint áttörése, egy struktúra fölötti vagy alatti zárás, retest utáni megerősítés vagy más szabály. A trigger nem az az érzés, hogy az ár „készen áll”. Ha a trigger még nem történt meg, a terv előírhatja a várakozást. A no trade sokszor a helyes döntés.

10. Határozzuk meg az érvénytelenítést a belépés előtt

Már a belépés előtt tudnunk kell, milyen piaci bizonyíték mutatná meg, hogy a trading hypothesis hibás. Az érvénytelenítés a piaci tézishez tartozik, nem ahhoz, hogy mennyi pénzt érzünk kényelmesnek elveszíteni. Ha a stopot pusztán azért helyezzük el, hogy egy kényelmes dollárveszteséget kapjunk, könnyen rossz piaci helyre kerülhet. Miután meghatároztuk a strukturális érvénytelenítést, a pozícióméretet az elfogadott kockázatból számíthatjuk.

11. Ügyletenkénti kockázat meghatározása

A tervnek előre meg kell határoznia az egy trade-re elfogadott maximális kockázatot. Ez közvetlenül kapcsolódik az I-038 Risk per Trade és az I-028 R-multiple anyagához. Ha a számlánk saját tőkéje 50 000 USD, az elfogadott kockázat pedig 0,75%, akkor 1R = 375 USD. Ez nem garantálja, hogy a tényleges veszteség pontosan 375 USD lesz, különösen gap vagy végrehajtási eltérés esetén, de kontrollált referenciaértéket ad.

12. Pozícióméretezés

A pozícióméretnek a kockázat, a belépés és az érvénytelenítés eredményének kell lennie, nem annak, hogy mekkora pozíció „érzésre” megfelelő. Egy egyszerű long számítás: Pozícióméret = Monetáris kockázat / (Belépési ár − Stop ár). Short esetén a belépés és az érvénytelenítés közötti abszolút árkülönbséget használjuk. A volatilitás és a likviditás további módosítást tehet szükségessé. A pozícióméretezés ezért a terv része, nem a trade kiválasztása után következő improvizáció.

13. Célár és kilépési szabályok

A teljes terv meghatározza, hogyan állapítjuk meg a célárat és milyen feltételek mellett lépünk ki. Használhatunk strukturális ellenállást vagy támaszt, előre rögzített hozamcélt, volatilitásalapú logikát vagy más szabályt. A részleges zárásnak és a trailing stopnak is legyen explicit feltétele. Ellenkező esetben véletlenszerűen vehetjük ki a profitot, vagy reményből tarthatjuk tovább a már érvénytelen trade-et.

14. Pozíciókezelés

A trade management a belépés után kezdődik. A tervnek választ kell adnia arra, mozgatjuk-e a stopot, mikor realizálunk részleges profitot, hozzáadunk-e a pozícióhoz, mikor csökkentjük a kitettséget, és hogyan reagálunk a változó körülményekre. A szabályt még az érzelmileg nehéz helyzet előtt kell megalkotni. Ha a kezelési szabályokat a trade közben találjuk ki, könnyen utólagos magyarázattá válhatnak.

15. Portfóliószintű szabályok

Egy trade önmagában elfogadható lehet, miközben a már meglévő pozíciókkal együtt túl nagy kockázatot jelent. A tervnek ezért tartalmaznia kell portfóliólimiteket: maximális aggregált kockázatot, koncentrációs korlátokat, korrelált kitettséget és szükség esetén tőkeáttételi korlátot. Három darab 1R-es trade elméletben 3R együttes kockázatot jelenthet, de ha ugyanarra a szektorra vagy piaci tényezőre épülnek, a tényleges koncentráció jóval nagyobb lehet, mint amit az egyedi pozíciók alapján gondolnánk.

16. Shortolási szabályok

Ha shortolunk, a tervnek ki kell térnie a borrow availabilityre, borrow costra, recall riskre, gap riskre, squeeze riskre, likviditásra, marginra és a pozícióméretezésre. A short nem egyszerűen egy long pozíció ellentétes előjellel. A veszteségszerkezet eltérhet, és a kölcsönzési feltételek a pozíció fennállása alatt is változhatnak. A shortspecifikus feltételeket ezért belépés előtt és a pozíció kezelése közben is ellenőriznünk kell.

17. Határozzuk meg, mikor nem kereskedünk

A professzionális tervnek explicit no-trade feltételeket is tartalmaznia kell. Ilyen lehet például a nem megfelelő likviditás, túl széles spread, rendkívüli volatilitás, rossz kockázat/hozam, olyan közelgő esemény, amely felborítja a setup feltételezéseit, túl nagy portfólió-kitettség, hiányzó megerősítés vagy olyan érzelmi/operatív állapot, amelyben nem tudjuk megfelelően végrehajtani a tervet. Egy trade elutasítása a stratégia része, nem a lehetőség hiányának bizonyítéka.

18. Hírek és eseménykockázat

A tervnek meg kell határoznia, hogyan hatnak a tervezett és nem tervezett események a döntéseinkre. Earnings, gazdasági adatközlések, jegybanki döntések és vállalati hírek megváltoztathatják a volatilitást, a likviditást és a gap risket. Előre döntsük el, hogy tartunk-e pozíciót ilyen eseményeken keresztül, nyithatunk-e közvetlenül előttük, illetve szükséges-e a méret csökkentése. A megfelelő szabály stratégiafüggő és a tesztelt működéshez kell igazodnia.

19. Végrehajtási szabályok

A tervnek azt is le kell írnia, hogyan hajtjuk végre a valid döntéseket: milyen megbízást részesítünk előnyben, mekkora spread elfogadható, milyen slippage fér bele, mely kereskedési időszakokat használjuk, milyen likviditási követelményt állítunk, és mit teszünk gyenge végrehajtás esetén. A helyes elemzés is rossz eredményhez vezethet, ha a végrehajtás lényegesen rosszabb a feltételezettnél. A végrehajtás ezért a trading process része.

20. Naplózás és felülvizsgálat

A terv határozza meg azt is, mit rögzítünk és hogyan értékelünk. Nyilvántarthatjuk a setup típusát, a piaci környezetet, belépést, érvénytelenítést, méretet, Risk %-ot, 1R-t, kilépést, R-multiple-t, szabálykövetést és releváns képernyőképeket vagy megjegyzéseket. A review során nemcsak a P&L-t, hanem a folyamat minőségét is vizsgáljuk. Egy nyereséges, de szabályszegő trade önmagában nem bizonyítja, hogy a tervet meg kell változtatnunk.

21. A terv módosítása legyen kontrollált

A kereskedési tervnek bizonyítékból kell fejlődnie, nem egyetlen érzelmes trade-ből. Ha romlanak az eredmények, először azt kérdezzük meg, hogy betartottuk-e a tervet. Ha igen, akkor megfelelő mintán és a minta piaci környezetén vizsgáljuk meg a változást. Lehetőség szerint egyszerre egy lényeges elemet módosítsunk, dokumentáljuk a változtatást, majd értékeljük annak hatását. Ellenkező esetben könnyen zajhoz optimalizálhatjuk a rendszert.

22. Sikeres esettanulmány

Tegyük fel, hogy a tervünk likvid részvényekben engedélyez swing long trade-eket kialakult emelkedő trendben. A setup pullback egy meghatározott támaszzónába, price action megerősítést, a zóna alatti strukturális érvénytelenítést, minimum elfogadható kockázat/hozamot és a portfóliólimiten belüli kockázatot követel meg. Egy részvény minden feltételt teljesít. Az elfogadott 0,75% kockázatból kiszámítjuk a méretet, csak a trigger után lépünk be, majd a terv szerint kezeljük a pozíciót. A trade eléri a célárat és +2R eredményt ad. A fontos siker nem pusztán a profit: minden döntés összhangban volt a tervvel, így az ügylet hasznos megfigyeléssé válik.

23. Sikertelen esettanulmány

Most ugyanaz a setup megjelenik, de a trader megerősítés előtt belép, mert az ár gyorsan mozog. A stopot belépés után szélesebbre teszi, a pozícióméretet nem számolja újra, majd egy második, korrelált pozíciót is nyit. Az ár megfordul, mindkét pozíció veszteséges lesz. A probléma nem az, hogy a piac ellenünk mozdult; érvényes terv mellett is lehetséges veszteség. A folyamat hibája az, hogy nyomás alatt megváltoztattuk a szabályokat. A review során ezt szabálysértésként kell értékelnünk, nem automatikusan a stratégia kudarcaként.

24. A terv mint döntési szűrő

A kereskedési tervet döntési szűrőként érdemes elképzelnünk. A piaci lehetőség belép a folyamatba, majd az előre meghatározott feltételek sorra kiszűrik, ami nem felel meg. Instrumentum → timeframe → piaci környezet → setup → megerősítés → trigger → érvénytelenítés → kockázat → pozícióméret → portfólióellenőrzés → végrehajtás → kezelés → kilépés. Bármelyik ponton lehet a válasz „nincs trade”. Ez megakadályozza, hogy minden érdekes chartból automatikusan pozíció legyen.

25. Gyakori hibák

Gyakori hiba a homályos szabályok használata, a szabályok trade közbeni módosítása, a stratégia és az előrejelzés összekeverése, a pozícióméret meghatározása az érvénytelenítés előtt, a portfóliókorreláció figyelmen kívül hagyása, a no-trade feltételek hiánya, a túl sok diszkrecionális kivétel, a terv megváltoztatása egyetlen veszteség után és a siker kizárólag P&L alapján történő mérése. Az is hiba, ha a terv annyira bonyolult, hogy a gyakorlatban nem tudjuk következetesen alkalmazni.

26. Milyen a professzionális terv?

A professzionális terv világos, tesztelhető és működési szempontból használható. Meghatározza a kereskedhető piacokat, a keresett feltételeket, az elfogadott setupokat, a triggert, az érvénytelenítést, a kockázatot, a méretet, a célárat, a kezelést, a portfóliólimiteket, a végrehajtási standardokat és a no-trade helyzeteket. Azt is rögzíti, hogyan gyűjtünk bizonyítékot és mikor változtathatunk a szabályokon. A terv nem szünteti meg a bizonytalanságot, hanem fegyelmezett működést biztosít benne.

27. A kereskedési terv lényege

A kereskedési terv a tudást ismételhető döntésekké alakítja. Az I-049 előtti leckékben az egyes építőelemeket tanultuk meg; most egyetlen folyamattá kapcsoljuk őket. Nem az a cél, hogy minden elképzelhető piaci eseményre szabályt írjunk. Az a cél, hogy meghatározzuk azokat a helyzeteket, amelyeket értünk, az elfogadott kockázatot, a követendő lépéseket és azokat a helyzeteket, amelyeket tudatosan elkerülünk. Az erős terv a trade előtt, közben és után is következetesebbé teszi a viselkedésünket.

Gyakorlati feladat

Készítsük el saját egyoldalas kereskedési tervünket. Határozzuk meg: 1. kereskedési univerzum; 2. trading style és elsődleges timeframe; 3. piaci környezet; 4. elfogadott setupok; 5. belépési és megerősítési feltételek; 6. trigger; 7. érvénytelenítés; 8. Risk % és 1R; 9. pozícióméretezési módszer; 10. célár és kilépési szabályok; 11. pozíciókezelési szabályok; 12. maximális portfólió- és koncentrációs kockázat; 13. shortspecifikus szabályok, ha relevánsak; 14. hír- és eseményszabályok; 15. végrehajtási követelmények; 16. no-trade feltételek; 17. naplózási és review-folyamat. Ezután teszteljük a tervet legalább 20 múltbeli piaci helyzeten, és jelöljük, mely szabályok teljesültek. A cél nem az, hogy minden múltbeli trade nyereséges legyen, hanem hogy kiderüljön: a terv következetes döntéseket eredményez-e, és szabályai kellően egyértelműek-e a teszteléshez.

Kulcsfogalmak

Kereskedési terv — Dokumentált működési keretrendszer, amely meghatározza a trade előkészítését, végrehajtását, kezelését és felülvizsgálatát.

Kereskedési stratégia — Az átfogó szabályrendszer, amely leírja, hogyan próbálunk kereskedési előnyt kihasználni.

Setup — A stratégia előfeltételeinek megfelelő konkrét piaci helyzet.

Trigger — Az előre meghatározott feltétel, amely aktiválja a belépést.

Megerősítés — Olyan további információ vagy feltétel, amely alátámasztja a setup érvényességét a végrehajtás előtt.

Kereskedési hipotézis — Tesztelhető munkafeltételezés arról, hogyan viselkedhet az ár meghatározott feltételek mellett.

Érvénytelenítés — Az a piaci feltétel, amely megmutatja, hogy a kereskedési hipotézis már nem érvényes.

Ügyletenkénti kockázat — Az egy trade-re előre elfogadott maximális veszteség, amelyet pénzben vagy a tőke százalékában fejezhetünk ki.

1R — Az előre meghatározott trade-kockázat egy egysége; az eredmények összehasonlítható mérésére használható.

Pozícióméretezés — Annak meghatározása, hogy a kockázat, az ár és az érvénytelenítés alapján mekkora pozíciót nyitunk.

Portfólió-kockázat — Az összes nyitott pozíció és azok egymásra hatásából létrejövő együttes kockázat.

Korrelációs kockázat — Annak kockázata, hogy látszólag különálló pozícióink ugyanarra a mögöttes piaci tényezőre reagálnak.

No-trade feltétel — Előre meghatározott helyzet, amelyben nem nyitunk pozíciót, mert a szükséges feltételek vagy kockázati limitek nem teljesülnek.

Pozíciókezelés — A nyitott pozíció kezelésére vonatkozó előre meghatározott szabályok összessége.

Végrehajtás minősége — Annak mértéke, hogy a tényleges végrehajtás mennyire felel meg a terv feltételezéseinek, beleértve az árat, spreadet és slippage-et.

Szabálysértés — Az előre meghatározott kereskedési folyamattól való eltérés.

Felülvizsgálat — A végrehajtott trade-ek és a terv teljesítményének strukturált értékelése a folyamat minőségének és a fejlesztési lehetőségeknek a feltárására.

Tervmódosítás — A kereskedési terv dokumentált megváltoztatása bizonyítékok alapján, nem egyetlen érzelmi kimenetel hatására.

Tudásellenőrzés

1. Miért különbözik a kereskedési terv a piaci előrejelzéstől?

2. Mi a kapcsolat a stratégia, a setup és a kereskedési terv között?

3. Miért kell meghatároznunk a kereskedési univerzumot?

4. Miért kell az elsődleges timeframe-nek összhangban lennie a kereskedési tézissel?

5. Mit kell tartalmaznia egy kereskedési hipotézisnek?

6. Miért kell elválasztanunk az előfeltételeket a tényleges triggertől?

7. Miért kell az érvénytelenítést a pozícióméret meghatározása előtt rögzítenünk?

8. Hogyan használjuk az 1R-t a kereskedési tervben?

9. Miért a kockázat és az érvénytelenítés eredménye a pozícióméret?

10. Mit kell meghatároznia egy teljes kilépési szabálynak?

11. Miért kell a pozíciókezelési szabályokat előre rögzíteni?

12. Miért hozhat több önmagában elfogadható trade túl nagy portfóliókockázatot?

13. Milyen további kockázatokat kell kezelnie egy shortolási tervnek?

14. Nevezz meg három no-trade feltételt.

15. Miért igényelhet külön szabályokat az eseménykockázat?

16. Milyen végrehajtási tényezőket kell meghatároznia a tervnek?

17. Miért kell a review során a szabálykövetést is vizsgálnunk a P&L mellett?

18. Miért veszélyes a tervet egyetlen veszteséges trade után megváltoztatni?

19. Mit jelent a kereskedési tervet döntési szűrőként használni?

20. Mitől lesz egy kereskedési terv professzionális és tesztelhető?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.