SMA / Egyszerű mozgóátlag

Bevezetés

Az eddigi leckékben elsősorban közvetlenül az ármozgást vizsgáltuk: trend, market structure, HH/HL/LH/LL, támasz és ellenállás, breakout, retest, pullback, trendvonal, price action, gyertyaminták és volume.

Most elkezdünk olyan technikai indikátorokat használni, amelyek az ár adataiból számított további információt adnak.

Az első ilyen indikátorunk az SMA, vagyis Simple Moving Average — egyszerű mozgóátlag.

Az SMA kisimítja az ár rövid távú ingadozásait, így könnyebben láthatóvá válhat a piac általánosabb iránya. Alapvető korlátja azonban, hogy nem előre jelzi az árat: már megtörtént ármozgásokból számol.

Az SMA célja ezért nem a jövő biztos megjóslása, hanem az aktuális piaci környezet strukturáltabb értelmezése.

1. Mi az SMA?

Az SMA egy meghatározott számú korábbi árérték számtani átlaga.

Például az 5 periódusos SMA a 10, 12, 11, 13 és 14 értékből: (10 + 12 + 11 + 13 + 14) / 5 = 12.

Amikor új periódus jelenik meg, a legrégebbi érték kikerül a számításból, az új pedig bekerül. Ezért nevezzük mozgó átlagnak.

2. Mit jelent az SMA periódusa?

A periódus száma azt mutatja meg, hogy hány korábbi gyertyát vagy árértéket veszünk figyelembe.

Példák: SMA 10, SMA 20, SMA 50, SMA 100 és SMA 200.

A rövidebb SMA gyorsabban reagál az ár változására, míg a hosszabb SMA lassabban reagál, és általában jobban kisimítja a rövid távú zajt.

Egy SMA 20 és egy SMA 200 tehát nem ugyanarra az elemzési kérdésre ad választ.

3. Rövid és hosszú SMA-k

Az SMA 20 szorosabban követi a rövid távú ármozgásokat. Az SMA 50 szélesebb középtávú képet ad, míg az SMA 200 sokkal lassabban változik, ezért hosszabb távú környezet vizsgálatára lehet hasznos.

Ez nem jelenti azt, hogy az SMA 200 önmagában jobb lenne. Mindegyik periódus más mennyiségű múltbeli ár-információt tömörít.

4. Miért kisimítja az SMA az ármozgást?

Az ár rövid idő alatt zajosan és akár élesen mindkét irányba mozoghat.

Az SMA több megfigyelést átlagol, ezért csökkenti az egyes rövid távú kilengések vizuális hatását, és könnyebbé teheti az általános irány felismerését.

Ugyanez a kisimítás azonban késleltetést is okoz.

5. Az SMA legfontosabb tulajdonsága: lag

Az SMA késleltetett indikátor, mert az aktuális értékében továbbra is korábbi árak szerepelnek.

Ha egy részvény hirtelen 100-ról 120-ra emelkedik, az SMA nem lesz azonnal 120, mert a korábbi alacsonyabb árak továbbra is részei a számításnak.

Ez egyszerre előny és korlát: a kisimítás csökkentheti a zajt, de a gyors piaci változásokat az indikátor később mutatja.

6. SMA és trend

Az SMA egyik leggyakoribb felhasználása a trendkörnyezet leírása.

Emelkedő piacon az ár gyakran emelkedő SMA fölött mozoghat, miközben a pullbackek időnként visszatérnek annak környezetébe.

Csökkenő piacon az ár hasonló módon egy csökkenő SMA alatt mozoghat.

Ezek önmagukban nem bizonyítják a trendet. A szélesebb kontextust továbbra is a market structure alapján állapítjuk meg.

7. Az SMA iránya

Nemcsak azt figyelhetjük, hogy az ár hol van az SMA-hoz képest, hanem magának az SMA-nak az irányát is.

Az emelkedő SMA azt mutatja, hogy az átlagos árkörnyezet felfelé változik. A csökkenő SMA lefelé változó átlagos környezetet jelez. A lapos SMA olyan időszakban jelenhet meg, amikor nincs egyértelmű irány.

Ez hasznos lehet a trendelő és a semlegesebb piaci környezet elkülönítésében.

8. Ár az SMA fölött

Sok kereskedési rendszerben az SMA fölött lévő ár bullish környezetet támogató információ.

Az SMA fölötti ár azonban nem jelent automatikus vételi jelzést.

Pontosabban úgy fogalmazhatunk, hogy az ár az adott SMA periódusa által képviselt átlagos árkörnyezet fölött helyezkedik el.

Ezután a market structure-rel, támaszokkal, ellenállásokkal, volume-mal és a konkrét setuppal együtt értékeljük.

9. Ár az SMA alatt

Az SMA alatti ár hasonlóan támogathat bearish értelmezést, de önmagában nem hoz létre short setupot.

Egy erős emelkedő trendben az ár átmenetileg az SMA alá kerülhet, majd ismét fölé emelkedhet.

Ezért megkülönböztetjük az indikátorhoz viszonyított helyzetet a valódi strukturális változástól.

10. SMA mint dinamikus támasz vagy ellenállás

Egyes trendelő piacokon az ár ismételten reagálhat egy mozgóátlag környezetében.

Emelkedő trendben az SMA dinamikus támasz-referenciaként működhet, amikor a pullback eléri a környezetét és az ár felfelé reagál.

Csökkenő trendben hasonló módon dinamikus ellenállásként viselkedhet.

Az SMA nem fizikai akadály és nem fix horizontális szint. Az ár áthaladhat rajta, átszúrhatja, vagy többször oda-vissza mozoghat körülötte.

11. SMA és pullback

Egy trendben kialakuló pullbacket az SMA további referencia segítségével is értékelhetünk.

Például bullish market structure, emelkedő SMA 20, erős impulzus, SMA felé történő pullback, price action rejection, majd újabb bullish impulzus alakulhat ki.

Az SMA önmagában nem a setup. A setupot a teljes struktúra adja, az SMA pedig segíthet azonosítani egy figyelemre méltó területet.

12. SMA és breakout

Az SMA breakout során is adhat további kontextust.

Egy részvény kiléphet egy range-ből úgy, hogy közben az SMA emelkedni kezd és a volume is bővül. Ez koherensebb képet adhat, mint egy lapos mozgóátlag környezetében, alacsony aktivitással kialakuló kitörés.

Az SMA nem bizonyítja, hogy a breakout sikeres lesz. A price action, volume, támasz és ellenállás, retest és market structure továbbra is fontos.

13. SMA crossover

Két különböző periódusú SMA kapcsolatát is vizsgálhatjuk, például az SMA 20 és SMA 50 viszonyát.

Ha a rövidebb SMA alulról keresztezi a hosszabbat, sok rendszer bullish crossovernek nevezi. Az ellenkező irányú keresztezést bearish crossovernek tekinthetjük.

A crossover azonban továbbra is késleltetett információ. A mögöttes árkapcsolat változása már részben megtörtént, ezért önmagában késői belépéseket eredményezhet.

14. Miért működhet rosszul az SMA crossover oldalazó piacon?

Tegyük fel, hogy egy részvény 100 és 110 dollár között mozog, és nem alakul ki tartós trend.

Az SMA 20 és SMA 50 többször keresztezi egymást, miközben az ár ugyanabban a range-ben marad.

Ez klasszikus whipsaw környezet: trendkövető jelzésre próbálunk építeni egy olyan piacon, amely nem trendel.

A probléma ezért nem feltétlenül maga az SMA, hanem az indikátor és a piaci környezet közötti eltérés.

15. SMA és market structure

Az SMA akkor válik hasznosabbá, amikor összekapcsoljuk azzal a struktúrával, amelyet már ismerünk.

HH → HL → HH → HL, emelkedő SMA 50 és az SMA fölött mozgó ár együtt koherens bullish környezetet adhat.

Ha később az ár az SMA alá kerül, lower high alakul ki, majd lower low jön létre, akkor nem egyszerűen egy SMA-kereszteződést látunk: maga a market structure is megváltozott.

16. SMA több idősíkon

Az SMA jelentése az idősíktól is függ.

Egy részvény lehet a napi SMA 200 fölött, miközben az órás SMA 50 alatt mozog. Ez nem feltétlenül ellentmondás.

A napi chart hosszabb távú bullish környezetet mutathat, míg az órás chart rövidebb távú korrekciót.

Ezért mindig tudnunk kell, milyen időhorizontot elemzünk.

17. SMA 200

Az SMA 200 az egyik legismertebb hosszabb periódusú mozgóátlag.

Mivel sok kereskedő és rendszer figyeli, a környezete időnként fokozott piaci figyelmet kaphat.

Vizsgálhatjuk, hogy az ár fölötte vagy alatta van-e, az SMA emelkedik vagy csökken-e, és hogyan reagál az ár a környezetében.

Nem érdemes azonban leegyszerűsíteni a piacot arra, hogy „SMA 200 fölött = bull market”. A piaci kontextus ennél összetettebb.

18. SMA 20 és SMA 50 gyakorlati használata

Az SMA 20 és SMA 50 hasznos lehet a középtávú trendkörnyezet leírására.

Koherens bullish helyzet lehet például, ha SMA 20 > SMA 50, mindkettő emelkedik, az ár többnyire fölöttük mozog, a pullbackek pedig az átlagok felé térnek vissza, miközben a market structure bullish marad.

Ha az átlagok laposak és gyakran keresztezik egymást, inkább semleges vagy range-es környezetet láthatunk.

19. SMA és volume

Az SMA és a volume együtt különböző típusú információkat kapcsolhat össze.

Például az ár egy emelkedő SMA 50 fölött van, breakout történik, és a volume bővül. Így a trendkörnyezet, az ár helyzete, az aktivitás és a breakout-struktúra egyszerre jelenik meg.

Ezzel szemben lapos SMA, alacsony volume és range-es piac esetén kevésbé meggyőző lehet a breakout értelmezése.

Az indikátorok nem helyettesítik egymást; különböző részeit adják a kontextusnak.

20. Sikeres esettanulmány

Egy részvény hosszabb ideig 70 és 80 dollár között mozog. Az SMA 50 kezdetben lapos.

Az ár 80 fölé tör növekvő volume mellett, majd az SMA 50 felfelé kezd fordulni.

Az ár 80–81 dollárig visszahúzódik. A korábbi ellenállás támaszként működik, a retest volume-a csökken, majd bullish price action jelenik meg. Az SMA tovább emelkedik.

Az SMA nem hozta létre a trade-et. A jelentős struktúrát a range, breakout, volume-bővülés, retest, támasz és folytatás együtt adta. Az SMA további trendkörnyezetet biztosított.

21. Sikertelen esettanulmány

Egy részvény 100 és 105 dollár között mozog. Az SMA 20 és SMA 50 folyamatosan keresztezi egymást.

Egy egyszerű crossover-megközelítés bullish keresztezés után longot nyit, majd bearish keresztezés után short irányba vált, és ezt ismétli.

Az ár közben a range-ben marad, így több kisebb veszteség és költség keletkezik.

A probléma nem feltétlenül az SMA hibája. Trendkövető eszközt alkalmaztunk olyan piacon, ahol nem alakult ki tartós trend.

22. Az SMA legfontosabb korlátai

Az SMA késleltetett, mert múltbeli árakat használ.

Nem jósolja meg biztosan a jövőbeli árat.

Range-ben sok zajos crossover jelzést adhat.

Hasznossága instrumentumtól és idősíktól függ.

Nem helyettesíti a price actiont vagy a market structure-t.

Mozgó referencia, nem pedig fix horizontális támasz vagy ellenállás.

23. Hogyan használjuk az SMA-t professzionálisabban?

Egyetlen mechanikus szabály helyett több kérdést teszünk fel.

Milyen irányba mozog az SMA? Hol van hozzá képest az ár? Mit mutat a market structure? Trendben vagy range-ben vagyunk? Hol vannak a fontos horizontális szintek? Mit mutat a volume? Van breakout, pullback vagy retest? Több idősík ugyanabba az irányba mutat?

Ilyen használat mellett az SMA egyetlen trigger helyett valódi elemzési eszközzé válik.

24. SMA-elemzési folyamat

Először meghatározzuk az idősíkot és a vizsgált időhorizontot.

Azonosítjuk a piaci környezetet: trend, range vagy átmenet.

Az elemzési célhoz megfelelő SMA-periódust választunk.

Megvizsgáljuk az SMA irányát és az ár hozzá viszonyított helyzetét.

Összekapcsoljuk az SMA információját a market structure-rel.

Ellenőrizzük a fontos támaszokat és ellenállásokat.

Megvizsgáljuk a volume-ot és az aktuális price actiont.

Csak ezután értékeljük, hogy kialakult-e konkrét kereskedési setup.

Az SMA az elemzés egyik inputja, nem maga a döntés.

Gyakorlati feladat

Nyissunk meg egy likvid részvényt napi charton, és tegyük rá az SMA 20, SMA 50 és SMA 200 indikátorokat.

Keressünk három különböző piaci környezetet: erős emelkedő trendet, erős csökkenő trendet és oldalazó range-et.

Mindegyik környezetben vizsgáljuk meg az ár SMA-khoz viszonyított helyzetét, az SMA-k irányát, a crossovereket, valamint azt, hogy az átlagok dinamikus támaszként vagy ellenállásként viselkednek-e.

Vizsgáljuk meg azt is, hogyan kapcsolódik mindehhez a market structure és a volume.

A végén fogalmazzuk meg, melyik környezetben volt az SMA a leghasznosabb, és melyikben adott a legtöbb félrevezető információt.

Kulcsfogalmak

SMA — Simple Moving Average / Egyszerű mozgóátlag — Meghatározott számú korábbi árérték számtani átlaga.
Periódus — Az SMA számításához felhasznált gyertyák vagy ármegfigyelések száma.
Lag / Késleltetés — Az indikátor késleltetése, amely abból adódik, hogy múltbeli áradatokat tartalmaz.
Dinamikus támasz — Olyan mozgó referencia, amely környezetében a trend során az ár reagálhat.
Dinamikus ellenállás — Olyan mozgó referencia, amely környezetében bearish trendben az ár elakadhat.
Crossover — Két indikátorvonal, például különböző periódusú SMA-k keresztezése.
Whipsaw — Olyan piaci környezet, amelyben egy stratégia egymást követő, rövid életű és gyakran fals jelzéseket kap.
Trendkövetés — Olyan megközelítés, amely egy kialakult piaci irány folytatására próbál építeni.

Tudásellenőrzés

1. Mit jelent az SMA rövidítése, és hogyan számítjuk ki?
2. Mit jelent az SMA periódusa, és hogyan befolyásolja az indikátor viselkedését?
3. Miért tekintjük az SMA-t késleltetett indikátornak?
4. Mi az előnye és a hátránya annak, hogy az SMA kisimítja az ármozgást?
5. Mit jelezhet, ha az ár egy emelkedő SMA 50 fölött mozog?
6. Miért nem jelent automatikus vételi jelzést az, ha az ár az SMA fölött van?
7. Hogyan használhatjuk az SMA-t dinamikus támasz vagy ellenállás referenciájaként?
8. Miért lehet hasznos az SMA egy pullback elemzésénél?
9. Mit jelent a bullish vagy bearish SMA crossover?
10. Miért működhetnek rosszul az SMA crossoverek oldalazó piacon?
11. Miért fontos az SMA információját a market structure-rel együtt vizsgálni?
12. Miért lehet ugyanaz az SMA más jelentőségű különböző idősíkokon?
13. Miért nem tekinthetjük az SMA 200-at önmagában a bull vagy bear market bizonyítékának?
14. Milyen további információt adhat az SMA és a volume együttes vizsgálata?
15. Miért nem tekinthető az SMA önmagában teljes kereskedési stratégiának?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.