Kereskedői Teljesítmény
A nyerési arány csapdája – miért veszíthet a legtöbbet nyerő kereskedő?
Képzeld el, hogy két kereskedő ugyanabban a hónapban zárja le az ügyleteit. Az első az esetek 80%-ában nyereséges, a második csak 45%-ban. Első pillantásra az első kereskedő tűnik egyértelmű győztesnek. Csakhogy ha az első néhány nagy vesztesége eltörli a sok apró nyereségét, miközben a második ritkábban nyer, de a nyereségei jóval nagyobbak a veszteségeinél, a hónap végén könnyen a második állhat jobban.
A nyerési arány – win rate, vagyis a nyereségesen lezárt ügyletek aránya hasznos mutató. Önmagában azonban nem mondja meg, hogy egy kereskedési stratégia nyereséges-e, mennyire stabil, vagy mekkora kockázatot vállal a kereskedő a hozamért. Ha kizárólag ezt az egy számot figyeled, könnyen téves következtetésre juthatsz.
Mit mond meg – és mit nem – a nyerési arány?
A nyerési arány azt mutatja meg, hogy a lezárt ügyletek mekkora része zárult nyereséggel. Ha 20 ügyletből 15 nyereséges, a nyerési arány 75%. Ez egyszerű, könnyen érthető és összehasonlítható mutató.
Azt viszont nem mutatja meg, hogy átlagosan mennyit nyersz egy nyertes ügyleten, mennyit veszítesz egy vesztesen, mekkorák a költségeid, illetve mekkora visszaesést kell elviselned. Ugyanaz a 75%-os nyerési arány egészen eltérő eredményt takarhat.
Egy egyszerű példa: 80%-os találati arány, mégis veszteség
Tegyük fel, hogy egy kereskedő tíz ügyletet zár le:
• 8 nyereséges ügylet, egyenként +100 euróval = +800 euró
• 2 veszteséges ügylet, egyenként −450 euróval = −900 euró
A nyerési arány 80%, az összesített eredmény mégis −100 euró, még a jutalékok, spreadek, finanszírozási díjak és egyéb költségek levonása előtt. A kereskedő az ügyletek többségében helyesen találta el az irányt, de a veszteségei nagyobbak voltak, mint a nyereségei.
Ez nem azt jelenti, hogy a magas nyerési arány értéktelen. Azt jelenti, hogy csak a többi fontos mutatóval együtt értelmezhető.
Az átlagos nyereség és veszteség együtt adja a képet
A nyerési arány mellett vizsgáld meg a nyertes és vesztes ügyletek átlagos pénzügyi eredményét is. Ezek együtt segítenek megérteni, hogy a stratégiádnak van-e pozitív várható értéke.
Egy leegyszerűsített képlet:
Várható érték = (nyerési arány × átlagos nyereség) − (vesztési arány × átlagos veszteség)
Tegyük fel, hogy a nyerési arányod 50%, az átlagos nyereséged 200 euró, az átlagos veszteséged pedig 120 euró:
• 0,50 × 200 euró = 100 euró
• 0,50 × 120 euró = 60 euró
A várható érték így átlagosan +40 euró ügyletenként, a költségek figyelembevétele előtt. Ez nem jelenti azt, hogy minden ügylet 40 eurót hoz, és azt sem, hogy a következő ügylet nyereséges lesz. A mutató sok, hasonló feltételek mellett végrehajtott ügylet hosszabb távú átlagáról ad becslést.
A számításba lehetőség szerint vedd bele a jutalékokat, a spreadet, a finanszírozási díjakat és minden más releváns költséget. A költségek előtti pozitív várható érték a gyakorlatban akár negatívvá is válhat.
Szeretnél tanulni a tőzsdéről és a kereskedésről?
A legjobb helyen vagy! 5 szintes tananyag rendszerünk ingyenesen elérhető, regisztráció után a tanulási folyamatod jól követhető és elvégzése esetén oklevelet is szerezhetsz! A teljes alapoktól a szakértői szintig.
A profitfaktor segít a teljes kép megértésében
A profitfaktor az összes nyereséges ügyletből származó bruttó nyereség és az összes veszteséges ügylet abszolút értékben vett veszteségének aránya. Ha például a nyereséges ügyletek összesen 3 000 eurót hoztak, a veszteségesek pedig 2 000 euró veszteséget okoztak, a profitfaktor 1,5.
Az 1 feletti profitfaktor azt jelzi, hogy a vizsgált időszakban a nyereségek meghaladták a veszteségeket. Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a stratégia a jövőben is működni fog. Az eredmény értelmezéséhez a költségeket, a mintanagyságot, a piaci környezetet és a kockázatot is figyelembe kell venni.
A magas találati arány ára néha a nagyobb kockázat
Egyes stratégiák sok kis nyereséget gyűjtenek, miközben ritkán, de nagyot veszítenek. Mások gyakran zárnak kis veszteséggel, hogy időnként nagyobb trendeket tudjanak megfogni. Egyik megközelítés sem automatikusan jobb a másiknál. A lényeg az, hogy a teljes eredmény, a kockázat és a végrehajtás összhangban legyen.
Különösen figyelj arra, ha a nyerési arány javítása érdekében túl korán zárod a nyereséges ügyleteket, miközben a veszteségeseket reményből tovább tartod. Ez a viselkedés rövid távon szép találati arányt mutathat, hosszabb távon viszont ronthatja az eredményt.
Ne feledkezz meg a visszaesésről sem
A teljes profit sem ír le mindent. Két stratégia hasonló végső nyereséget érhet el úgy, hogy az egyik út közben jóval nagyobb tőke-visszaesést okoz. A drawdown – vagyis a tőke korábbi csúcsértékéhez viszonyított visszaesése – segít felmérni, mekkora veszteséges időszakot kellett elviselni.
Ha a számlád értéke 10 000 euróról 8 000 euróra csökken, az 20%-os visszaesés. Ahhoz, hogy 8 000 euróról visszajuss 10 000 euróra, már 25%-os hozamra van szükség. Ezért fontos nemcsak a nyereséget, hanem a veszteségek méretét és a helyreállításhoz szükséges utat is figyelni.
Mennyi ügylet alapján vonhatsz le következtetést?
Néhány ügyletből nehéz megbízható képet alkotni. Rövid időszak alatt a véletlen, néhány szokatlanul nagy nyereség vagy veszteség, illetve a piaci környezet jelentősen torzíthatja a mutatókat. Minél kisebb a minta, annál óvatosabban értelmezd az eredményt.
Érdemes előre meghatározott időközönként – például havonta – áttekinteni a teljesítményt, és nem egyetlen ügylet vagy néhány nap alapján átírni a stratégiát. Különítsd el a szabályosan végrehajtott ügyleteket azoktól, amelyeknél eltértél a saját tervedtől.
A Kereskedőnapló többet mutat, mint az egyenleg
Ahhoz, hogy a nyerési arányt a megfelelő összefüggésben lásd, következetesen rögzítened kell az ügyleteidet. Egy jól vezetett kereskedési naplóban nemcsak a belépési és kilépési árak szerepelnek, hanem a költségek, a stratégia, a kockázat, a nyereség vagy veszteség, valamint a döntéshez kapcsolódó megjegyzések is.
Így idővel olyan kérdésekre is választ kaphatsz, mint például: melyik stratégiád működik a legjobban, melyik piaci helyzetben romlik az eredményed, vagy hogy a tervtől való eltérés milyen hatással van a teljesítményedre. Ehhez nem elég néha ránézni a számlaegyenlegre: összehasonlítható adatokra és rendszeres értékelésre van szükség.
A Pillinger Works Kereskedőnaplója ebben nyújthat segítséget: rendszerezheted a kereskedési adataidat, és egy helyen vizsgálhatod a teljesítményed fontosabb mutatóit. Az eszköz önmagában nem tesz nyereségessé, de segíthet abban, hogy ne pusztán érzésekből vagy egyetlen látványos számból ítéld meg a munkádat.
A lényeg: ne egyetlen számot próbálj maximalizálni
A magas nyerési arány jól hangzik, de nem helyettesíti a teljesítmény átfogó értékelését. Nézd együtt a nyerési arányt, az átlagos nyereséget és veszteséget, a várható értéket, a profitfaktort, a költségeket és a visszaesést. Vizsgáld a mintanagyságot, és értékeld azt is, mennyire következetesen tartod magad a saját szabályaidhoz.
A cél nem az, hogy minden ügyletet megnyerj. Hanem az, hogy megértsd, miből származik az eredményed, milyen kockázatot vállalsz érte, és hosszabb távon fenntartható-e a folyamat, amelyet követsz.
Fontos megjegyzés
A cikk kizárólag oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési vagy pénzügyi tanácsadásnak. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket.
