Pillinger Works

Gyertyaminták

KözépfokI-011
Készen állsz a fejlődésre?

Az anyagokat regisztráció nélkül is megnézheted ugyan, de ha nyitsz egy ingyenes fiókot, követheted a fejlődésedet és jutalmakat is kaphatsz utad során. Mely tanulmányi utad végén minden hasznos tudás birtokosa leszel, hogy profitábilis Kereskedővé válhass!

Csatlakozom →

Bevezetés

A gyertyák önmagukban nem kereskedési jelzések. Egyetlen gyertya vagy gyertyákból álló minta azt mutatja meg, hogyan alakult az ár egy adott időszakban: honnan indult, meddig jutott el, milyen szélsőértékeket ért el, és hol zárt.

A gyertyaminták értéke abból származik, hogy strukturált módon segítenek felismerni az ár és a piaci szereplők viselkedését.

Egy hammer például önmagában nem jelenti azt, hogy az ár emelkedni fog. Ha azonban egy jelentős támaszzónán jelenik meg egy erős esés után, majd a következő gyertyák valóban felfelé folytatják a mozgást, már sokkal érdekesebb információt kapunk.

Ezért a gyertyamintákat nem önálló jóslatként, hanem a price action, a piaci struktúra, a szintek, a volume és a tágabb piaci környezet részeként érdemes használni.

1. Mit mutat meg egy gyertya?

Egy gyertya négy alapvető árat tartalmaz: Open, High, Low és Close.

A gyertya teste a nyitó- és záróár közötti tartományt mutatja. A kanócok azt mutatják, hogy az ár a vizsgált időszakban milyen szélsőértékeket ért el.

Egy gyertya ezért nemcsak azt mutatja, hogy fel vagy le ment az ár, hanem azt is, hogy milyen út vezetett a zárásig.

Ha például egy részvény 100 dolláron nyit, 106-ig emelkedik, 99-ig visszaesik, majd 104-en zár, akkor a gyertya azt mutatja, hogy mind a vevők, mind az eladók jelentős aktivitást mutattak, de a periódus végére a vevők kerültek fölénybe.

2. Miért fontos a záróár?

A gyertya záróára különösen fontos, mert ez mutatja meg, hogy a periódus végére hol alakult ki az egyensúly.

Egy hosszú felső kanóccal rendelkező gyertya például azt jelezheti, hogy az ár magasabb szinteket is elért, de ott nem tudott tartósan maradni.

Egy erős bullish gyertya, amely a saját tartományának közelében zár, más információt hordoz, mint egy hasonló méretű gyertya, amely hosszú felső kanóccal rendelkezik és a közepén zár.

Ezért nem elég a gyertya színét vagy az alakját nézni. A zárás helye is információ.

3. Egygyertyás minták

Az egygyertyás minták egyetlen gyertya szerkezetéből próbálnak következtetni a piaci viselkedésre. Fontos azonban, hogy ezek jelentése nagymértékben függ attól, hol és milyen piaci környezetben jelennek meg.

3.1. Doji

Dojiról általában akkor beszélünk, amikor a nyitó- és záróár nagyon közel kerül egymáshoz. A gyertya teste ezért kicsi, miközben a kanócok akár jelentősek is lehetnek.

A doji arra utalhat, hogy a vizsgált időszakban a vevők és az eladók között bizonytalanság vagy átmeneti egyensúly alakult ki. Önmagában azonban a doji nem jelenti azt, hogy trendforduló következik.

Egy erős emelkedő trend közepén megjelenő doji egyszerűen átmeneti bizonytalanság lehet. Egy fontos ellenállásnál megjelenő doji viszont már érdekesebb lehet, különösen akkor, ha ezt követően bearish megerősítést kapunk.

3.2. Hammer, azaz kalapács

A hammer jellemzője a viszonylag kis test, a hosszú alsó kanóc, valamint a rövid vagy minimális felső kanóc.

A minta különösen érdekes lehet egy eső mozgás vagy korrekció után, támasz közelében. A hosszú alsó kanóc azt mutatja, hogy az ár jelentősen alacsonyabbra került, de onnan vissza tudott emelkedni.

Ez lefelé történő elutasításra utalhat. A fontos rész azonban nem maga a hammer neve, hanem az, hogy mi történt előtte és mi történik utána.

Ha a következő gyertya erős bullish megerősítést ad, az sokkal erősebb információ, mint egy önmagában álló hammer.

3.3. Shooting Star

A shooting star jellemzője a kis test, a hosszú felső kanóc, valamint a rövid vagy minimális alsó kanóc.

Azt mutathatja, hogy az ár magasabb szintekre emelkedett, majd onnan jelentősen visszaesett. Egy emelkedő mozgás után, ellenállás közelében ez arra utalhat, hogy a magasabb árakat a piac visszautasította.

Itt sem a minta neve adja a jelzést. A helyszín, az előzmény és a megerősítés együtt határozza meg a minta hasznosságát.

4. Erős testű gyertyák

Nem minden fontos gyertya különleges alakzat. Egy hosszú testű bullish gyertya például azt jelezheti, hogy a vizsgált időszakban a vevők jelentős kontrollt gyakoroltak, míg egy erős bearish gyertya az eladói nyomásról árulkodhat.

Különösen érdekesek lehetnek breakout során, támasz vagy ellenállás áttörésekor, market structure változásakor, illetve növekvő volume mellett.

Egy nagy bullish gyertya azonban önmagában nem feltétlenül jelent jó vételi lehetőséget. Lehet egy már túlfutott mozgás vége is.

5. Kétgyertyás minták

A kétgyertyás minták előnye, hogy már egy rövid történetet tudunk vizsgálni. Nemcsak azt látjuk, mi történt egyetlen periódusban, hanem azt is, hogyan változott a következő periódusban a vevők és eladók viszonya.

5.1. Bullish engulfing

Bullish engulfing esetén egy kisebb bearish gyertyát egy jelentősebb bullish gyertya követ, amelynek teste lefedi az előző bearish gyertya testét.

A lényeg az, hogy a második gyertya erőteljesen ellensúlyozza az előző periódus eladói dominanciáját.

Ha ez egy eső mozgás végén, jelentős támasz közelében történik, az érdekes fordulószerkezet lehet. Ha viszont egy oldalazó piac közepén jelenik meg jelentős szint nélkül, sokkal kisebb jelentőséget tulajdoníthatunk neki.

5.2. Bearish engulfing

Bearish engulfing esetén a bullish gyertyát egy erőteljesebb bearish gyertya követi, amely lefedi az előző bullish gyertya testét.

Ez azt jelezheti, hogy az eladók rövid idő alatt jelentősen átvették a kontrollt. Egy hosszabb emelkedés után, ellenállás közelében ez különösen érdekes lehet.

De itt sem következik automatikusan short pozíció. A további price action és a market structure változása megerősítheti vagy éppen megcáfolhatja a kezdeti értelmezést.

6. Háromgyertyás minták

Három gyertyából még több információt kapunk a mozgásról.

Egy klasszikus morning star például egy bearish mozgás után kialakuló, többgyertyás fordulószerkezet. Az első gyertya erős eladást mutat, a második bizonytalanságot vagy lassulást, a harmadik pedig erősebb bullish reakciót.

Ez a történet: eladói dominancia → bizonytalanság → vevői visszatérés.

Az evening star ennek ellentétes változata egy emelkedő mozgás végén.

Ezeknél is fontosabb a mögöttes szerkezet, mint maga a minta elnevezése.

7. Gyertyaminta és piaci környezet

Ugyanaz a gyertyaminta teljesen eltérő jelentőséggel bírhat különböző környezetben.

Vegyünk két hammer alakú gyertyát.

Az első esetben az ár több napon keresztül esik, majd egy jelentős historikus támaszhoz ér. Ott hammer alakul ki. A következő gyertya bullish, a volume növekszik, majd az ár visszavesz egy korábbi lokális szintet. Ez egy összetett bullish jelzés.

A második esetben az ár egy oldalazó sáv közepén mozog, és ugyanott megjelenik egy hammer. A következő gyertya semmilyen irányú megerősítést nem ad. Ebben az esetben a minta önmagában sokkal kevésbé érdekes.

A minta nem változott. A kontextus változott.

8. Gyertyaminta és trend

A trenddel való kapcsolat szintén meghatározó.

Egy bullish reversal minta egy erős emelkedő trend közepén nem feltétlenül jelent semmit, hiszen az ár eleve bullish környezetben van.

Egy bullish reversal minta egy hosszabb bearish mozgás végén viszont sokkal érdekesebb lehet.

Ezért egy gyertyaminta elemzésekor érdemes először megkérdezni:
1. Mi az aktuális trend?
2. Hol vagyunk a trendben?
3. Van-e jelentős támasz vagy ellenállás?
4. Mi történt közvetlenül a minta előtt?
5. Mi történik közvetlenül utána?

9. Gyertyaminta támasznál és ellenállásnál

A gyertyaminták egyik legerősebb alkalmazási területe a korábban tanult támasz- és ellenállási területek vizsgálata.

Tegyük fel, hogy egy részvény 50 dolláros szint körül többször fordult felfelé. Amikor az ár ismét ide érkezik, kialakul egy hammer. A hammer azt mutatja, hogy az ár benézett a szint alá, de vissza tudott kerülni fölé.

Ez a korábbi támaszhoz kapcsolódva sokkal értelmezhetőbb, mint ha ugyanaz a gyertya a grafikon közepén jelenne meg.

Ugyanez igaz ellenállás esetén is. Egy shooting star egy jelentős ellenállásnál azt mutathatja, hogy a magasabb árakat a piac nem fogadta el.

10. Gyertyaminta és breakout

Breakout esetén különösen fontos lehet a kitörő gyertya szerkezete.

Egy erős breakout gyertya nagy testű lehet, az ellenállás fölött zárhat, kevés felső kanócot mutathat, és növekvő volume mellett alakulhat ki.

Ez erősebb képet adhat, mint egy olyan breakout, amely során az ár csak rövid időre szúr a szint fölé, majd visszazár alá.

A gyertya szerkezete ezért segíthet megkülönböztetni a határozott kitörést a potenciális fake breakoutról.

11. Gyertyaminta és retest

A breakout után kialakuló retest során szintén hasznos lehet a gyertyák vizsgálata.

Például:
1. az ár áttöri az ellenállást;
2. az ár visszatér a korábbi ellenállási zónához;
3. a szint támaszként kezd viselkedni;
4. a retest során bullish rejection jelenik meg;
5. az ár újra emelkedni kezd.

Ebben az esetben a gyertya nem önmagában adja a kereskedési ötletet.
A teljes szerkezet — breakout → retest → rejection → folytatás — adja a logikát.

12. A gyertyaminta megerősítése

Egy minta értékelésénél fontos különválasztani a minta kialakulását és a minta megerősítését.

Ha egy ellenállásnál shooting star jelenik meg, ez még nem bizonyítja, hogy az ár esni fog. Ha a következő gyertya bearish, és az ár az előző lokális mélypont alatt zár, az már további információt adhat.

A megerősítés lehet például a következő gyertya iránya, market structure törése, a szint visszatesztje, volume változása vagy másik idősík megerősítése.

A megerősítés sok esetben későbbi belépést eredményez. A cél azonban nem az összes bizonytalanság eltüntetése, hanem az, hogy a vállalt kockázathoz képest megfelelő bizonyítékot keressünk.

13. Gyertyaminta és volume

A gyertya alakja és a volume együtt még több információt adhat.

Egy rejection gyertya magas volume mellett például azt jelezheti, hogy jelentős aktivitás történt az adott árszinten. Egy hasonló alakzat rendkívül alacsony volume mellett kevésbé meggyőző lehet.

Fontos azonban, hogy a magas volume sem garantálja az irányt. A volume azt mutatja, hogy mekkora aktivitás történt, nem pedig azt, hogy biztosan merre megy tovább az ár.

14. Gyertyaminták több idősíkon

Egy gyertyaminta jelentése függhet az idősíktól.

Egy bullish engulfing egy 5 perces grafikonon egy rövid távú mozgás része lehet. Ugyanakkor egy napi grafikonon megjelenő bullish engulfing egy fontos heti támasznál már lényegesen nagyobb jelentőségű lehet.

Ha több idősíkot használunk, megkülönböztethetünk
magasabb idősíkot, amely kontextust ad;
középső idősíkot, amely a setupot mutatja;
és alacsonyabb idősíkot, amely finomíthatja a belépést.

A gyertyamintákat mindig az adott idősík szerepével együtt kell értelmeznünk.

15. Mikor gyenge egy gyertyaminta?

Egy minta akkor lehet kevésbé meggyőző, ha nincs egyértelmű piaci kontextusa, a grafikon közepén jelenik meg, nincs mögötte fontos árszint, a trenddel ellentétes értelmezést próbálunk ráerőltetni, nincs follow-through, nagyon alacsony a likviditás, a következő gyertyák gyorsan érvénytelenítik, vagy csak azért keressük, mert már szeretnénk belépni.

Az utolsó különösen veszélyes. Ha először eldöntjük, hogy venni akarunk, majd utána kezdünk bullish gyertyamintát keresni, könnyen confirmation bias alakulhat ki.

16. Gyertyaminták nem egyenlő kereskedési jelek

Nem így gondolkodunk: „Hammer van, tehát vásárolunk.”

Hanem így: „Hammer alakult ki. Megvizsgáljuk, milyen trendben vagyunk, milyen szinten alakult ki, milyen price action előzte meg, mit mutat a volume, és kapunk-e megfelelő megerősítést.”

Ez már elemzés.

A gyertyaminta egy információs elem, nem maga a teljes kereskedési rendszer.

17. Gyertyaminták és kockázatkezelés

Egy gyertyaminta alapján felállított trade ötletnél ugyanúgy szükségünk van belépési feltételre, stop-loss logikára, célárra, pozícióméretezésre, kockázati limitre és érvénytelenítési feltételre.

Ha például egy hammer alapján bullish setupot keresünk, meg kell határoznunk, mi bizonyítaná, hogy az elképzelésünk téves. Ez lehet a hammer mélypontjának elvesztése, egy támaszzóna egyértelmű törése vagy más market structure feltétel.

A minta így nemcsak belépési ötletet adhat, hanem segíthet az invalidáció logikus meghatározásában is.

18. Sikeres esettanulmány

Egy részvény hosszabb ideje csökkenő trendben van. Az ár egy korábban többször tesztelt támaszzónához ér.

A zónában erős alsó kanóc jelenik meg, a gyertya a zóna fölött zár, a következő gyertya bullish, a volume növekszik, az ár pedig később egy lokális lower high fölé kerül.

Itt több információ áll össze: támasz + rejection + bullish gyertya + volume + struktúraváltozás.

Ez sokkal erősebb elemzési helyzet, mint egy hammer önmagában. A trade akkor válik igazán kezelhetővé, ha előre meghatározzuk, hol érvénytelenedik az elképzelésünk, és ennek megfelelően méretezzük a pozíciót.

19. Sikertelen esettanulmány

Ugyanaz a hammer minta alakul ki egy esés után. A trader azonnal vásárol.

A következő gyertya bearish. Az ár visszatér a hammer mélypontjához, majd áttöri azt. Később az ár tovább esik.

Nem feltétlenül maga a hammer volt „rossz”. A probléma az volt, hogy a trader egy bizonytalan információból teljes kereskedési döntést csinált, miközben nem várta meg a setup további alakulását.

Egy jó tradernek nem kell minden gyertyamintának működnie. A rendszernek akkor is működőképesnek kell maradnia, amikor egyes setupok veszteségesek.

20. Gyertyaminta-elemzési folyamat

Egy gyakorlati elemzés során az alábbi sorrendet használhatjuk:

1. Azonosítjuk a piaci környezetet: trend, range vagy átmeneti állapot.
2. Megkeressük a fontos árszinteket: támasz, ellenállás, swingpontok, breakout-szintek.
3. Megvizsgáljuk a gyertya szerkezetét: test, kanócok, zárás, előző gyertyák.
4. Megnézzük az előzményt.
5. Megnézzük a minta utáni reakciót.
6. Ellenőrizzük a volume-ot.
7. Megkeressük az invalidációt.
8. Csak ezután gondolkodunk trade-ben.

A gyertyaminta legyen egy nagyobb setup része.

Gyakorlati feladat

Válasszunk ki egy likvid részvényt, és nyissuk meg a napi grafikont.

Keressünk legalább öt különböző gyertyamintát az elmúlt időszakból.

Minden mintánál írjuk le:

1. Milyen minta alakult ki?
2. Milyen trendben jelent meg?
3. Volt-e a közelben támasz vagy ellenállás?
4. Mi történt a mintát megelőzően?
5. Mi történt az utána következő 3–5 gyertyában?
6. Változott-e a volume?
7. Utólag valóban jelezte-e azt, amire a minta alapján számíthattunk?
8. Mi lett volna a minta érvénytelenítésének logikus pontja?

Ezután hasonlítsuk össze a jó és a rossz példákat.

A cél nem az, hogy minél több mintát találjunk, hanem hogy felismerjük, mi különbözteti meg a kontextusban értelmes gyertyamintát a véletlenszerű alakzattól.

Kulcsfogalmak

Gyertya / Candlestick: Egy adott időszak OHLC adatait megjelenítő árfolyamábrázolás.
Open: A periódus nyitóára.
High: A periódus legmagasabb ára.
Low: A periódus legalacsonyabb ára.
Close: A periódus záróára.
Test / Body: A nyitó- és záróár közötti tartomány.
Kanóc / Wick: A test fölötti vagy alatti ármozgás.
Doji: Nagyon kis testű gyertya, amely bizonytalanságot vagy átmeneti egyensúlyt jelezhet.
Hammer: Hosszú alsó kanóccal rendelkező gyertya, amely megfelelő kontextusban lefelé történő elutasításra utalhat.
Shooting Star: Hosszú felső kanóccal rendelkező gyertya, amely megfelelő kontextusban felfelé történő elutasításra utalhat.
Engulfing: Kétgyertyás minta, amelyben a második gyertya jelentősen ellensúlyozza az előző gyertya testét.
Rejection: Egy árszint elutasítása.
Follow-through: A mintát követő, annak irányát megerősítő további ármozgás.
Megerősítés / Confirmation: Olyan további piaci információ, amely támogatja a gyertyaminta kezdeti értelmezését.
Invalidáció: Az a pont vagy feltétel, ahol az eredeti kereskedési elképzelésünk érvényét veszti.
Confirmation bias: Az a torzítás, amikor elsősorban azokat az információkat keressük, amelyek a már kialakított elképzelésünket igazolják.

Tudásellenőrzés

1. Miért nem tekinthető egy hammer önmagában vételi jelzésnek?
2. Mit mutat egy hosszú alsó kanóc?
3. Miért fontos a gyertya zárási helye?
4. Milyen környezetben lehet különösen érdekes egy shooting star?
5. Mi a bullish engulfing alapvető jelentése?
6. Miért fontos a gyertyamintát a support/resistance környezetében vizsgálni?
7. Mit jelent a follow-through?
8. Miért lehet ugyanaz a gyertyaminta erős jelzés az egyik helyen és gyenge jelzés egy másik helyen?
9. Hogyan kapcsolódhat egy gyertyaminta a breakout–retest struktúrához?
10. Miért veszélyes, ha először eldöntjük, hogy kereskedni akarunk, és csak utána kezdünk gyertyamintát keresni?
11. Milyen szerepet tölthet be a volume a gyertyaminták értelmezésében?
12. Mi a különbség a gyertyaminta és a teljes kereskedési setup között?