Breakout

A breakout, vagyis a kitörés, a technikai elemzés egyik legfontosabb piaci eseménye. Akkor beszélünk breakoutról, amikor az ár egy korábban jelentős támasz-, ellenállási vagy konszolidációs területet érdemben elhagy.

Középfokon már azt kell vizsgálnunk, hogy mi tört ki, milyen környezetből tört ki, milyen erővel történt az áttörés, és mi történik utána.

Ez azért fontos, mert a piac rengeteg olyan mozgást produkál, amely első pillantásra kitörésnek tűnik, később azonban visszatér a korábbi tartományba. Ezeket gyakran false breakoutnak, vagyis hamis kitörésnek nevezzük.

A cél nem az, hogy minden breakoutot kereskedési jelként kezeljünk, hanem hogy megtanuljuk értékelni egy valódi árstruktúra-változás minőségét és környezetét.

1. Mit jelent a breakout?

Breakoutról akkor beszélünk, amikor az ár egy korábban meghatározott fontos szintet vagy zónát érdemben áttör, és az áttöréssel megváltozik a korábbi árstruktúra.

Például egy részvény hosszabb ideig: 100–110 USD között mozog.
A 110 USD környéke ellenállásként működik.
Ha az ár :106 → 109 → 111 → 115 mozgást végez, akkor a 110 körüli ellenállási terület fölé került.

Ez potenciális breakout. Fontos szó a potenciális, mert az áttörés ténye önmagában még nem bizonyítja, hogy tartós új trend alakult ki.

2. Miből törhet ki az ár?

A breakout nem csak vízszintes ellenállás áttörése lehet.

Az ár kitörhet például:
– támaszzónából;
– ellenállási zónából;
– oldalazó range-ből;
– háromszögből;
– csatornából;
– trendvonalból;
– korábbi swingpontból;
– hosszabb konszolidációból.

A breakout jelentőségét ezért mindig az határozza meg, milyen struktúrát hagy el az ár.

Egy kisebb, rövid ideig tartó konszolidáció áttörése nem feltétlenül hordoz ugyanolyan információt, mint egy hónapokig épülő range felső határának áttörése.

3. Breakout és zóna

Az előző leckében megtanultuk, hogy a támasz és ellenállás gyakran zónaként értelmezhető.

Ez breakoutnál különösen fontos.

Tegyük fel:Ellenállási zóna: 100–103 USD
Az ár:98 → 101 → 99 → 103 → 101 → 104

Ha kizárólag a 100 USD-s értéket figyeljük, könnyen azt mondhatjuk, hogy a breakout már 100 fölött megtörtént.
Ha azonban a teljes 100–103 USD-s zónát vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az ár még csak a zónán belül mozog.

Ezért célszerű megkülönböztetnünk:

szintérintést → zónán belüli mozgást → valódi áttörést.

4. Miért alakulnak ki breakoutok?

Egy breakout mögött általában megváltozó keresleti és kínálati egyensúly áll.

Egy ellenállási területnél például korábban jelentős eladói érdeklődés lehetett jelen.

Ha a vevők fokozatosan egyre magasabbra tudják nyomni az árat, majd végül az eladói oldal már nem képes elegendő kínálatot biztosítani, az ár áttörheti a korábbi ellenállást.

Egy másik esetben új piaci információ jelenik meg, például:
– vállalati gyorsjelentés;
– makrogazdasági adat;
– jegybanki döntés;
– váratlan vállalati hír;
– jelentős fundamentális változás.

Ilyenkor a korábbi árszintekhez kapcsolódó egyensúly nagyon gyorsan megváltozhat.

5. A breakout ereje

Nem minden breakout egyformán erős.

Egy áttörés értékelésekor figyelhetjük például:
– az ármozgás sebességét;
– a gyertyák méretét;
– a zárás helyét;
– a forgalmat;
– a megelőző konszolidáció hosszát;
– a magasabb idősíkú struktúrát;
– az áttörést követő reakciót.

Egy erős breakout gyakran határozott ármozgással hagyja el a korábbi zónát.

Egy gyenge breakout esetén az ár csak kis mértékben lépi át a szintet, majd gyorsan visszatér.

6. A záróár jelentősége

A breakout elemzésénél nem mindegy, hogy az ár csak átszúrja a szintet, vagy ténylegesen fölötte is zár.

Például: Ellenállás: 100–103 USD
Az ár napközben: 99 → 105
de a napi gyertya végül:101 USD-n zár.

Ez más információt ad, mint amikor az ár: 99 → 105 → 106 és 105 USD fölött zár.

A zárás önmagában sem garantálja a breakout sikerét, de segíthet megkülönböztetni egy egyszerű intraday átszúrást egy tartósabb áttörési kísérlettől.

7. Volume és breakout

A forgalom fontos kiegészítő információ lehet.

Tegyük fel, hogy egy részvény hosszabb ideje 100–110 USD között mozog.

Ezután 110 fölé tör.

Ha az áttöréshez jelentősen magasabb forgalom társul, az arra utalhat, hogy az adott mozgásban az átlagosnál több piaci aktivitás vett részt.

Ezzel szemben ha az ár minimális forgalom mellett lép néhány százalékkal a zóna fölé, majd gyorsan visszaesik, óvatosabban kell értékelnünk a breakoutot.

A volume tehát megerősítő információ, nem önálló bizonyíték.

8. Breakout egy trendben

Breakout nem csak trendforduló előtt vagy oldalazó piacból történhet.

Egy már kialakult emelkedő trendben az ár újabb ellenállásokat törhet át: 100 → 120 → 112 → 125 → 118 → 130

Itt a 120 és 125 körüli korábbi csúcsok áttörése újabb strukturális előrelépést jelenthet.

Az emelkedő trendben tehát a breakoutok gyakran az újabb HH-k kialakulásához kapcsolódnak.

Csökkenő trendben ennek fordítottja történik: a támaszok letörése újabb LL-ekhez vezethet.

9. Breakout és trendforduló

Egy fontos strukturális szint áttörése jelezheti azt is, hogy az addigi trend gyengül vagy megváltozik.

Például egy csökkenő trend: 150 → 135 → 140 → 125 → 130 → 115

Ha az ár ezután áttöri a korábbi jelentős LH-szintet, az már strukturális szempontból fontos információ lehet.

Nem azt jelenti automatikusan, hogy új emelkedő trend alakult ki.

Azt jelenti, hogy a korábbi bearish struktúra sérülhetett. Ez fontos különbség.

A breakout tehát lehet:
– trendfolytató;
– trendfordulóhoz kapcsolódó;
– range-ből történő kitörés;
– rövid távú, sikertelen kitörési kísérlet.

10. False breakout

A false breakout, vagyis hamis kitörés olyan helyzet, amikor az ár látszólag áttör egy fontos szintet, de nem tud tartósan azon kívül maradni.

Például:
Ellenállás: 100–103 USD
Az ár:98 → 102 → 105 → 101 → 98
Az ár 103 fölé került, de később visszatért a korábbi tartományba.

Ez potenciális false breakout. A helyzet azért különösen érdekes, mert a kitörésre belépő kereskedők pozíciói később kényszerzárásba kerülhetnek, ami további ellenirányú mozgást okozhat.

11. Miért veszélyes a false breakout?

A hamis kitörés egyik legnagyobb veszélye, hogy nagyon meggyőzőnek tűnhet az elején.

Ha az ár gyorsan áttöri az ellenállást, könnyű arra gondolnunk: „Megvan a breakout, indul az új trend.”

Ha azonban az ár visszatér a zónába, majd annak másik oldalára kerül, a korábbi feltételezés érvényét veszítheti.

Ezért nemcsak azt kell kérdeznünk: „Kitört?”

hanem azt is: „Képes-e az áttörés után az új területen maradni?”

12. Breakout és retest

A breakout után gyakran megfigyelhető visszahúzódás, amelyet retestnek nevezünk.

Például: 100–103 USD ellenállás
Az ár: 98 → 105 → 102 → 110
Az ár először áttöri a zónát, majd visszatér annak közelébe, végül ismét emelkedni kezd.

Ez lehet egy potenciális breakout + retest szerkezet.

Fontos azonban, hogy nem minden breakout után történik klasszikus retest.

Az ár:
– folytathatja azonnal a mozgást;
– mélyebben visszahúzódhat;
– visszatérhet a korábbi range-be;
– teljesen megfordulhat.

A retest tehát egy lehetséges forgatókönyv, nem kötelező elem.

13. Mikor tekintsük megerősítettnek a breakoutot?

Nincs egyetlen univerzális definíció.

Egy kereskedési rendszer előre meghatározhatja például, hogy breakoutnak akkor tekintünk egy mozgást, ha:
– az ár a zóna fölött zár;
– a következő gyertya nem tér vissza azonnal;
– a volume meghalad egy meghatározott értéket;
– a visszateszt után új lokális csúcs alakul ki;
– több feltétel egyszerre teljesül.

A lényeg az, hogy ne utólag változtassuk meg a breakout definícióját.

Ha rendszerben gondolkodunk, előre kell tudnunk, milyen feltételek alapján tekintünk egy áttörést érvényesnek.

14. Breakout és belépés

A breakout felismerése és a breakout megkereskedése két külön kérdés.

Lehetséges belépési modellek például:
– Azonnali breakout belépés
Az ár áttöri a zónát, és a rendszerünk alapján az áttörés után belépünk.
Előnye lehet, hogy nem maradunk le az erős mozgásról.
Hátránya, hogy false breakout esetén gyorsan kedvezőtlen pozícióba kerülhetünk.

– Retest belépés
Megvárjuk, hogy az ár visszatérjen a korábbi ellenállási vagy támaszterülethez.
Előnye lehet a kedvezőbb kockázat/hozam arány.
Hátránya, hogy a piac sokszor nem ad retestet, és a mozgás nélkülünk folytatódik.

Ezeket nem általános szabályként, hanem különböző stratégiai modellekként kell kezelnünk.

15. Breakout és stop placement

A breakout kereskedésénél a stop helye különösen fontos.

Ha egy ellenállási zónából lépünk long pozícióba, nem feltétlenül logikus közvetlenül az áttörési ár fölé egy nagyon szűk stopot helyezni.

Miért?

Mert az ár gyakran visszateszteli az áttört területet.

Például:
Breakout zone: 100–103 USD
Ha 105 USD-nél lépünk be, akkor egy 104 USD-s stop könnyen aktiválódhat egy normális visszahúzódás miatt.

A stop helyét ezért a teljes piaci struktúrához és az előre meghatározott kockázathoz kell igazítanunk.

16. Breakout több idősíkon

Egy breakout jelentősége nagyban függhet az idősíktól.

Egy 5 perces grafikonon bekövetkező breakout lehet rövid távú piaci zaj.

Egy napi grafikonon bekövetkező áttörés egy több hónapos range fölött viszont sokkal jelentősebb strukturális esemény lehet.

Ezért érdemes megvizsgálni:
– mi történt az alacsonyabb idősíkon;
– mi látható a magasabb idősíkon;
– ugyanazt a zónát figyeljük-e;
– összhangban van-e az áttörés a magasabb idősík struktúrájával.

17. Gyakorlati esettanulmány

Tegyük fel, hogy egy részvény hónapok óta: 80–100 USD között mozog.

A 100 USD körüli terület többször megállította a vevőket.

Ezután: 95 → 99 → 101 → 105

A kitörés után a napi gyertya 104,50 USD-n zár, az átlagosnál magasabb forgalom mellett.

Másnap:104 → 102 → 108

Az ár visszatér a korábbi ellenállási zóna közelébe, majd ismét emelkedni kezd.

Mit látunk?
1. Hosszabb konszolidáció alakult ki.
2. A 100 USD körüli terület jelentős ellenállás volt.
3. Az ár áttörte a zónát.
4. A breakouthoz erősebb aktivitás társult.
5. Az ár visszahúzódott a korábbi zóna közelébe.
6. A zóna fölött újabb emelkedő mozgás indult.

Ez egy breakout + potenciális retest struktúra.

Nem azért érdekes, mert minden ilyen alakzatból nyereséges trade lesz, hanem azért, mert az árviselkedés több egymást követő strukturális információt adott.

18. Gyakori hibák

– Minden szintátlépést breakoutnak tekintünk.
– Nem vesszük figyelembe, hogy zónáról van szó.
– Az első intraday átszúrást automatikusan érvényes kitörésnek tekintjük.
– Figyelmen kívül hagyjuk a záróárat.
– Csak a volume alapján döntünk.
– Nem vizsgáljuk a magasabb idősíkot.
– Minden breakout után retestet várunk.
– A breakoutot automatikus belépési jelnek tekintjük.
– Túl szűk stopot használunk, amelyet egy normális visszahúzódás aktivál.
– Utólag változtatjuk meg, hogy mit tekintünk érvényes breakoutnak.

19. Breakout elemzési folyamat

Egy potenciális breakout vizsgálatakor használhatjuk a következő sorrendet:

1. Azonosítsuk a struktúrát.Miből tör ki az ár?
2. Jelöljük ki a releváns zónát. Ne egyetlen véletlenszerű árhoz kössük az áttörést.
3. Vizsgáljuk meg az áttörés erejét. Mekkora a gyertya? Milyen gyors a mozgás? Hol zár?
4. Ellenőrizzük a forgalmat. Van-e az átlagoshoz képest jelentősebb aktivitás?
5. Nézzük meg a magasabb idősíkot. Az áttörés ott is jelentős?
6. Vizsgáljuk meg a következő ármozgást. Az ár képes maradni az áttört zónán kívül?
7. Keressük a false breakout jeleit. Visszatér-e gyorsan a korábbi tartományba?
8. Csak ezután vizsgáljuk a kereskedési lehetőséget.

A breakout felismerése még nem jelenti azt, hogy trade-et kell nyitnunk.

Gyakorlati feladat

Válasszunk ki egy likvid részvényt vagy ETF-et, és keressünk a napi grafikonon legalább öt korábbi breakoutot.

Minden breakoutnál rögzítsük:
1. Milyen struktúrából tört ki az ár?
2. Mekkora volt a breakout előtti zóna?
3. Milyen gyertyával történt az áttörés?
4. Hol zárt az ár?
5. Hogyan alakult a volume?
6. Az ár képes volt-e az áttört zónán kívül maradni?
7. Történt-e retest?
8. False breakout lett-e belőle?
9. Mi történt a következő néhány gyertyában?

Ezután hasonlítsuk össze az öt esetet.

A cél nem az, hogy utólag „jó breakoutokat” keressünk, hanem hogy felismerjük, milyen közös tulajdonságok jelentek meg a sikeresebb és a sikertelenebb áttöréseknél.

Kulcsfogalmak

Breakout / Kitörés – egy fontos szint vagy zóna érdemi áttörése.
False breakout / Hamis kitörés – olyan áttörés, amely után az ár nem tud tartósan az új területen maradni.
Retest / Visszateszt – az áttört terület későbbi újbóli megközelítése.
Consolidation / Konszolidáció – olyan piaci szakasz, amelyben az ár viszonylag szűk tartományban mozog.
Breakout confirmation / Kitörés megerősítése – előre meghatározott feltételek teljesülése, amelyek alapján egy rendszer érvényes breakoutként kezeli az áttörést.
Volume – az adott időszakban végrehajtott kereskedési aktivitás egyik fontos mérőszáma.
Intraday breakout – napon belüli áttörés, amely még nem feltétlenül jelent tartós strukturális változást.
Trend continuation breakout – olyan kitörés, amely egy meglévő trend folytatásához kapcsolódik.

Tudásellenőrzés

1. Mit nevezünk breakoutnak?
2. Milyen struktúrákból törhet ki az ár?
3. Miért fontos breakoutnál zónákban gondolkodni?
4. Milyen tényezők alapján értékelhetjük egy breakout erejét?
5. Miért lehet fontos a gyertya záróára?
6. Milyen szerepet tölthet be a volume a breakout elemzésében?
7. Mi a false breakout?
8. Miért nem tekinthetjük automatikus szabálynak, hogy breakout után mindig retest következik?
9. Mi a különbség a breakout felismerése és a breakout megkereskedése között?
10. Miért fontos előre meghatározni, hogy egy kereskedési rendszer mit tekint érvényes breakoutnak?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.