Visszateszt

A visszateszt az egyik legfontosabb helyzet, amely egy kitörés után kialakulhat. Amikor az ár áttör egy jelentős támasz- vagy ellenállási területet, a piac később visszatérhet a korábban áttört szint közelébe, mielőtt folytatná az eredeti kitörési irányt.

A visszateszt megértése segít elkülöníteni az egészséges folytatást a sikertelen kitöréstől. Emellett keretet ad a belépések, a stop elhelyezése, a piaci struktúra, a volume és a price action értékeléséhez.

A legfontosabb, hogy a retestet nem egyszerűen úgy értelmezzük, mint amikor az ár pontosan ugyanahhoz az egyetlen árfolyamhoz tér vissza. Zónákban, piaci struktúrában és a vevők-eladók viselkedésében gondolkodunk.

1. Mit jelent a retest?

A retest akkor alakul ki, amikor az ár visszatér egy korábban áttört területhez. A leggyakoribb példa az ellenállásból való kitörés, amelyet egy visszahúzódás követ a korábbi ellenállási zóna felé.

Ha például egy részvény többször 100 dollár körül akad el, majd áttöri a 100 dolláros területet, a későbbi visszatérés a 100 dollár körüli zónába retestnek tekinthető.

A cél nem az, hogy előre kijelentsük: az árnak folytatnia kell az emelkedést. Azt figyeljük, hogyan viselkedik a piac, amikor újra eléri a korábban fontos területet.

2. Miért érdekes a retest?

A retest azért érdekes, mert információt adhat arról, hogy a kitörés mögött valódi piaci elfogadás áll-e.

Ha a korábbi ellenállás támaszként kezd működni, a vevők védhetik az új struktúrát. Ha az ár gyorsan visszaesik a terület alá és ott is marad, a kitörés gyenge lehetett vagy meghiúsulhatott.

A retest tehát további információt ad a piaci struktúráról és a vevők-eladók viselkedéséről anélkül, hogy az eredeti kitörést automatikusan érvényesnek tekintenénk.

3. A klasszikus breakout + retest szerkezet

Gyakori folyamat:

1. Az ár megközelít egy jelentős ellenállási területet.
2. A vevők áttörik az ellenállást.
3. Az ár az egykori ellenállás fölött kezd stabilizálódni.
4. Az ár visszahúzódik a kitörési területhez.
5. A vevők megvédik a területet.
6. Az ár folytatja az emelkedést.

Ugyanez fordított irányban is működik. Egy támasz letörését követheti a korábbi támasz alulról történő visszatesztje, majd az eladók folytathatják a lefelé irányuló mozgást.

4. A retest nem feltétlenül pontos visszatérés

A piac ritkán tart tiszteletben egy szintet matematikai pontossággal. A támaszt és ellenállást általában zónaként érdemes kezelni.

Az ár megállhat kissé a korábbi szint előtt, pontosan elérheti azt, vagy rövid időre át is szúrhat rajta, majd visszafordulhat. Nem az a legfontosabb, hogy pontosan egy számot érintett-e, hanem az, hogy a piac elfogadta vagy elutasította-e a területet.

Ezért fontos az I-005-ben megismert zónafogalom a retest értékelésénél.

5. Milyen mély lehet egy retest?

Nincs olyan univerzális százalék vagy pontszám, amely meghatározná a retest maximális mélységét.

Egy sekély retest erős momentumot jelezhet, míg egy mélyebb visszateszt is lehet érvényes, ha a szélesebb struktúra továbbra is sértetlen. Az értelmezés függ a volatilitástól, az idősíktól, a likviditástól és az áttört terület jelentőségétől.

Ezért a retest mélységét az instrumentum normál ármozgásához viszonyítva értékeljük, nem minden piacon ugyanazzal a fix távolsággal.

6. Retest és szerepcsere

A retest egyik legfontosabb kapcsolódó fogalma a szerepcsere.

Egy korábbi ellenállási terület sikeres bullish kitörés után támaszzá válhat. Egy korábbi támasz bearish letörés után ellenállássá válhat.

A retest során válhat láthatóvá ez a szerepcsere. Ha a vevők megvédik a korábbi ellenállást, a piac azt mutathatja, hogy a terület funkciója megváltozott.

7. Mi történhet a retest során?

Többféle kimenet lehetséges:

– az ár elutasítja a területet és folytatja a kitörés irányát;
– az ár a terület körül konszolidál, majd folytatja a mozgást;
– az ár rövid időre áthalad a területen, majd visszatér;
– az ár határozottan visszatör a zónán keresztül, érvénytelenítve a várt folytatást.

A retest tehát önmagában nem olyan jelzés, amely automatikusan azt jelenti, hogy „belépünk”. Olyan piaci helyzet, amelyet értelmeznünk kell.

8. A retest és a volume

A volume hasznos kiegészítő információt adhat.

Az erős volume mellett létrejövő kitörés jelentős piaci részvételt jelezhet. A későbbi retest során csökkenő volume arra utalhat, hogy a visszahúzódás kisebb agresszív részvétellel zajlik, mint az eredeti kitörés.

Ha az ár esése közben erős eladói volume jelenik meg, és az ár határozottan áttöri lefelé a korábbi területet, az már kevésbé kedvező a bullish folytatás szempontjából.

A volume-ot nem önmagában értelmezzük, hanem a price actionnel és a piaci struktúrával együtt.

9. Retest és price action

A retest környezetében különösen fontossá válik a price action.

Figyelhetjük, hogy a gyertyák elutasítást, erős folytatást, bizonytalanságot vagy agresszív áthaladást mutatnak-e. Egy hosszú alsó kanóc, majd bullish folytatás például arra utalhat, hogy a vevők reagáltak a visszatesztelt területnél.

A lényeg az, hogy a piaci reakció informatívabb, mint önmagában az a tény, hogy az ár visszatért a szinthez.

10. Retest több idősíkon

A retest különböző idősíkokon eltérő képet mutathat.

Napi grafikonon egy retest többnapos visszahúzódásként jelenhet meg. Intraday grafikonon ugyanez a mozgás több kisebb swinget és támasz-ellenállás tesztet tartalmazhat.

A magasabb idősík segít azonosítani a fontosabb strukturális területet, míg az alacsonyabb idősík részletesebb képet adhat a tényleges reakcióról.

11. Minden breakout után lesz retest?

Nem. Egyes kitörések azonnal folytatódnak, és az ár nem tér vissza a korábbi területhez.

Erős momentum esetén a piac maga mögött hagyhatja a szintet és tovább emelkedhet vagy eshet. Ha minden esetben retestre várunk, érvényes folytatási mozgásokról maradhatunk le.

Ugyanakkor minden kitörés után azonnal belépni szintén kockázatos lehet, mert hamis kitörés alakulhat ki. A döntés az alkalmazott stratégiától és az adott pillanatban rendelkezésre álló bizonyítékoktól függ.

12. Mikor tekinthetjük sikeresnek a retestet?

A sikeres retestet nem egyetlen univerzális gyertyaminta határozza meg. Azt keressük, hogy az áttört terület tartja-e magát, és az eredeti irányú kereskedési hipotézis továbbra is érvényes-e.

Hasznos megfigyelések:

– az ár a kitörés megfelelő oldalán marad;
– a terület látható reakciót vált ki;
– a piaci struktúra nem romlik jelentősen;
– a reakció után megjelenik a folytatás;
– a volume és a price action nem mond erősen ellent a hipotézisnek.

Minél több ilyen tényező erősíti egymást, annál megalapozottabb lehet a sikeres retest értelmezése.

13. Retest mint belépési lehetőség

A retest azért adhat belépési lehetőséget, mert a pozíciót egy strukturálisan releváns területhez közelebb nyithatjuk meg.

Bullish helyzetben például a korábbi ellenállás közelében történő belépés lehetővé teheti, hogy az érvénytelenítési pont a zóna alatt viszonylag közel legyen. Ez javíthatja a potenciális kockázat és hozam kapcsolatát.

Soha nem szabad azonban automatikusan feltételeznünk, hogy a retest tartani fog. A belépéshez előre meghatározott feltételekre és kockázatkezelésre van szükség.

14. Retest és kockázat

A kockázatkezelés azért is fontos, mert a retest meghiúsulhat.

Belépés előtt tudnunk kell, mi érvénytelenítené a setupot. Ez lehet a zónán való határozott visszatörés, strukturális sérülés vagy más, előre meghatározott feltétel.

A stopot a setup logikája alapján kell elhelyezni, nem önkényes távolságra a belépéstől. Az instrumentum várható volatilitását szintén figyelembe kell vennünk.

15. Sikertelen retest

Sikertelen retest akkor alakul ki, amikor a várt szerepcsere vagy folytatás nem jön létre.

Bullish kitörés után például az ár visszatérhet a korábbi ellenálláshoz, röviden felfelé reagálhat, majd összeomolhat a terület alatt. Ha az ár tartósan a zóna alatt marad, az eredeti kitörési hipotézis jelentősen gyengül.

A sikertelen retest önmagában nem jelenti azt, hogy a piac teljes trendfordulóba kezd. Azt jelenti, hogy az adott folytatási hipotézis elvesztette a támogatását, ezért újra kell értékelnünk a helyzetet.

16. Gyakorlati esettanulmány

Tegyük fel, hogy egy részvény többször 50 dollár körül ütközött ellenállásba. Több teszt után az ár áttöri az 50 dolláros területet, majd eléri az 53 dollárt.

Ezután az ár nem folytatja azonnal az emelkedést, hanem visszahúzódik 50 dollár közelébe. A visszahúzódás alatt csökken a volume. Az 50 dolláros területnél az eladói nyomás gyengül, az ár egyértelmű elutasítást mutat, majd ismét 51 dollár fölé emelkedik.

A piac ekkor több információt is adott: a korábbi ellenállást visszatesztelte, az eladói nyomás nem tudott határozott letörést létrehozni, és a vevők reagáltak a zónánál.

Nézzük a sikertelen változatot. Ha az ár növekvő volume mellett átesik az 50 dolláron és tartósan a korábbi ellenállás alatt marad, a szerepcsere hipotézise meghiúsult. Pusztán azért belépni, mert „az 50 dollár ellenállás volt”, ezért nem lenne elegendő.

17. Gyakori hibák

Gyakori retesthibák:

– úgy kezeljük a retestet, mintha minden kitörés után kötelező lenne;
– egyetlen pontos ár érintését várjuk;
– a piaci reakció megfigyelése előtt lépünk be;
– figyelmen kívül hagyjuk a magasabb idősík struktúráját;
– figyelmen kívül hagyjuk a volume-ot és a volatilitást;
– önkényes távolságra helyezzük a stopot;
– egy átmeneti átszúrást összekeverünk a megerősített strukturális töréssel;
– azt feltételezzük, hogy a sikeres retest garantál egy nagy folytatási mozgást.

A megoldás az, hogy a retestet olyan piaci helyzetként kezeljük, amelyben bizonyítékokat kell értékelnünk, nem pedig automatikus kereskedési jelzésként.

18. Retest elemzési folyamat

Egy praktikus elemzési folyamat:

1. Azonosítsuk az eredeti támasz- vagy ellenállási zónát.
2. Vizsgáljuk meg, hogy valódi breakout vagy breakdown történt-e.
3. Figyeljük meg, hogy az ár stabilizálódott-e a zónán kívül.
4. Azonosítsuk a zóna felé történő visszatérést.
5. Értékeljük a reakciót price action és volume alapján.
6. Ellenőrizzük a magasabb szintű piaci struktúrát és az idősíkot.
7. Határozzuk meg a setup érvénytelenítési feltételét.
8. Csak ezután vizsgáljuk meg, hogy a belépés elfogadható kockázat/hozam arányt kínál-e.

Ez a folyamat segít elkülöníteni a retest puszta vizuális megjelenését a teljes kereskedési döntéstől.

Gyakorlati feladat

Válasszunk egy likvid részvényt vagy más aktívan kereskedett instrumentumot, és keressünk rajta egy olyan korábbi kitörést, amelyet retest követett.

Jegyezzük fel:
– az eredeti támasz- vagy ellenállási zónát;
– a kitörés irányát;
– a retest hozzávetőleges mélységét;
– a volume viselkedését a kitörés és a retest során;
– a price actiont a zónánál;
– létrejött-e szerepcsere;
– mi érvénytelenítette volna a setupot.

Ezután keressünk egy sikertelen retestet is, és hasonlítsuk össze a két helyzetet. A cél annak felismerése, hogy milyen megfigyelhető tényezők különböztették meg a sikeres és a sikertelen esetet.

Kulcsfogalmak

Retest / visszateszt: Az ár visszatérése egy nemrég áttört támasz- vagy ellenállási területhez.
Breakout / kitörés: Jelentős ellenállási vagy támaszterület áttörése.
Szerepcsere: Amikor egy korábbi ellenállás támaszként, vagy egy korábbi támasz ellenállásként kezd működni.
Price action: Magának az árnak a viselkedése, beleértve a swingeket, gyertyákat, elutasítást és folytatást.
Volume: Az adott ármozgáshoz kapcsolódó kereskedési aktivitás mennyisége.
Sikertelen retest: Olyan visszateszt, amely során a várt folytatás vagy szerepcsere nem marad fenn.

Tudásellenőrzés

Mi a különbség a breakout és a retest között?
Miért érdemes a retestet területként, nem pedig egyetlen pontos árként értelmezni?
Mit jelent a szerepcsere?
Milyen információt adhat a volume egy retest során?
Miért nem jelent a retest automatikusan belépési jelzést?
Milyen megfigyelések utalhatnak arra, hogy egy bullish retest meghiúsul?
Hogyan befolyásolhatja az idősík a retest értelmezését?
Miért kell a setup érvénytelenítési feltételét a belépés előtt meghatározni?

Copying, reproducing, adapting, distributing, or publicly displaying any part or all of the Academy’s textual content without the author’s prior written consent is prohibited.